Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Fegyver- és vadászati adó, birság- és illeték ügyek

— 118 — A fegyveradó mérve. Ha a fegyveradó összeírásánál oly kétcsövű vadászfegyver találtatnék, melyhez két pár cső tartozik, a melyet egyenkint bár, de mégis felváltva használhat a tulajdonos, miként adóztatandó meg ? és pedig a) mint egy kétcsövű fegyver 2 frttal, vagy b) a csőnek számához képest 4 frttal?*) E kérdésre a »M. K.« 1886. évi 6. számában ugy nyilatkozott, hogy az ily fegyverek 2 frt adó alá esnek, mert az 1883. évi XXIII. t.-cz. 8. §-a átalában nem állapit meg 2 írtnál magasabb fegyveradót és mert, ha egy vadászfegyvernek váltó csövei vannak, ugy hogy két golyóval járó csőt vagy "két söréttel járó csőt felváltva lehet használni, ez által a fegyver nem lesz négycsövüvé.« A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság 1885. évi 3040 sz. határozata, hogy fegyveradóval megrótt fegyvernek kölcsön adása vagy vétele: jövedelmi kihágást képez-e? »Adó alá szabályszerűen bevallott és fegyveradóval megrovott adóköteles fegyvernek kölcsönadása s az ily kölcsönvett fegyvernek tartása, még magában jövedéki kihágást nem képez.«**) *) Felmerül itta kérdés, hogy légpuskák és Flaubert-ek nem esnek-e az 1883. évi XXIII. t.-cz.-ben megállapított adókötelezettség alá? Nézetem szerint csak mint tisztán czéllövészetre használt szobafegyverek, az adókötelezettség alól ki vannak ugyan véve, azonban ha valaki által vadászati czélra használtatnak: az illető tulajdonos köteles érettök ép ugy megfizetni a fegyver-adót, mint más közönséges vadászfegyverért és ez esetben a vadászati jegy-adót is. Szerk **) Érdekesnek tartom itt felvetni azt a kérdést is, váljon szabad-e ily kölcsönzött fegyverrel vadászni, — minthogy a m. kir. pénzügyi igazg. bíróság fentebb hivatkozott 1885. évi 3040. számú határozata csakis a kölcsönvett fegyvernek tartására és nem a használására vonatkozik. E kérdésre vonatkozólag illetve hogy szórói-szóra idézzek arra, hogy szabad-e egy más egyén tulajdonát képező és ezen tulajdonos által saját neve alatt fegyver adó alá is vont puskával más valakinek, a ki 12 frt vadászati adóját leróvta, vadászni? a »Közigazgatás« cz. lap, 1889. évi augusztus hó 29-én megjelent számában a következők foglaltatnak : >E tárgyban a fegyver- és vadászati adóról szóló 1883. évi XX1I1. t.-cz. határozott intézkedéseket nem tartalmaz ugyan, de a törvény szakaszainak óhajtott helyes értelmezésével megkísértjük a kérdést tisztázni. Az 1883. évi XXIII. t.-cz. 3. §-a szerint »a fegyveradón kivül vadászati adót fizet az, ki a vadászati jogot és annak gyakorlását szabályozó törvények által vadászat gyakorlására jogosítva van és ezen joggal a törvényszabta korlátok között akár saját földbirtokon, akár más földjén élni kiván.« E szakasz második bekezdése pedig következőleg szól: Az, ki fegyvert nem tart, de lóháton és bárminemű ebekkel vadászik, csak vadászati adót fizet.« E szakasz intézkedéséből kétségtelen, hogy a ki fegyverrel akar vadászni, annak fegyveradót is, vadászati adót is fizetnie kell s épen ezért már vadászati jegye is akként van kiállítva, hogy abból kitűnik, mennyi egycsövű s mennyi kétcsövű fegyver után fizette le a szabály szerint járó fegyveradót. A fegyveradót és vadászati adót lefizető emez egyének, nézetünk szerint, nemcsak saját fegyverükkel vadászhatnak, hanem mások tulajdonát képező, a