120322. lajstromszámú szabadalom • Gépfegyvertalp, parallelogrammvezetékben hátralengő fegyvertartóval
hátrázási fék- és előrehozórugóból, valamint a (6") előrehaladási lökhárító rugóból áll. Az (1) fegyver tar Ló (7) csapja körül a 5 (8) szögemeltyű fordulhat el, melynek egyik vége a fegyver ravaszára ható (9) elsütőujjal van összekötve. A (8) szögemeltvű másik végéhez csuklósan csatlakozik a (10) elsütőrúd, mely másrészt to a talpon beállítható (11) csappal kapcsolatos. (E) csapot az (R) nyugalmi helyzetből az (E) egyestüzelő, (S) gyorstüzelő, (L) és (Lx ) lassú tüzelő helyzetbe állíthatjuk. 15 Az ehhez szükséges emeltyűt (2. ábra) rugós gombnak alakítjuk ki. A (13) rugó ellen kifejtett nyomással a (12, 11) fogantyú (15) talpát a (3) fegyvertalp falában kimunkált (14) nyugaszból kiérne 1-20jük, ami után a fogantyút a fal egy hasítékában az éppen kívánt tűzfajtához szükséges helyzetbe állíthatjuk. A (10) elsütőrúd ugyanolyan hosszú, mint a parallelogrammvezeték (2) lengő-25 emeltyűi, melyekkel az elsütőrúd az (R, E, S) csatlakozási helyzetekben párhuzamos. (E) három beállítási pont (14) nyugaszai evégből a (8) szögemeltyű hatásos hosszának megfelelő sugarú kör-30 íven vannak. A fegyvernek a lövésalatti hátra- és előrelengésekor a (9) elstitőujj a fegyver ravaszához képest változatlanul megmarad a valamely beállítási ponttal előírt helyzetében és a fegyver ide-oda-35 járása a fegyver ravaszát azon felül nem befolyásolja. Az elsütőszerkezetet példaképen könynyű gépfegyverre terveztük, melynél a különböző tűzfajtákat ismert módon az 40 elsütőnyelv különböző mértékű hátrahúzásával érik el. Bizonyos darabbal történő hátrahúzás egyes lövést ad; a legközelebbi lövéshez az elsütőnyelvet előbb vissza kell engedni kiindulási helyzetébe. 45 Ha azonban a ravaszt az egyestüznek megfelelő helyzeten túl húzzuk hátra, akkor tartóstüzet kapunk. A fegyvertalp (10) elsütőrudja rendszerint az (R) helyzetben van. Ekkor a (9) 50 elstitőujj kissé előrébb van, mint a fegyver ravasza. Ha egyes lövést akarunk leadni, akkor a (10) elsütőrudat az (R) helyzetből az (E) helyzetbe toljuk. Ennek eredményeképen a (8) szögemeltyű a (9) 55 elsütőujjat, ez pedig a fegyver ravaszát az egyes lövéshez szükséges mértékben tólja hátra. A lövés végbemegy; ismétléshez előbb a (10) rudat vissza kell engedni az (R) helyzetbe és ismét be kell állítani az (E) helyzetbe. E művelet nem 60 több, mint az egyes lövéshez alkalmazott közönséges művelet. Ha a (10) rudat az (S) helyzetbe állítjuk, a fegyver ravasza a sorozatos tüzelési helyzetbe mozog hátra. Minthogy a ravasznak ez a hely- 65 zete a fegyver hátra- és előremenetelétől függetlenül megmarad, a fegyver most a rendes lősebességével sorozatos tüzet ad. Az (L) és (Lj) helyzetek beállításakor a (10) elsütőrúd már nem párhuzamos a 70 fegyvervezeték 2 lengőemeltyűivel és a fegyver hátrarugózásakor a (2) emeltyűk és a (10) rud egymástól eltérő kitérésű lengéseket végeznek. Az eredmény az, hogy a fegyvernek minden lövés után 75 bekövetkező vissza lengésekor a fegyver ravasza a (9) elsütőujjtól hátrafelé eltávolodik, a fegyver ravaszkengyelében a rendes nyugalmi helyzetébe megy előre és a fegyver tüzelését megszakítja. A (9) 80 ujj a fegyver ravaszát csak akkor nyomja ismét hátra és a következő lövés csak akkor történik, amikor a fegyver előrelendülve a talpon egy meghatározott mellső helyzetbe ér. Ily módon a fegyver 85 helyzetével önműködően kiváltott olyan sorozatos tüzelést érünk el, melynek sebessége lényegesen kisebb a fegyver természetes lősebességénél. Emellett mellékes az, hogy ezt a sorozatos tüzelést rövi- 90 debb elsütőúttal érjük-e el, mely a fegyverben csupán egyes lövéseket tud kiváltani vagy pedig hogy az elsütőút nagyobb-e és így az a fegyver ravaszánál már sorozatos tüzet idézne-e elő. 95 A lősebesség attól a szögtől függ, amelyet a (10) elsütőrúd a (2) lengőemeltyűkkel bezár. E szög szabja meg a fegyvernek azt a mellső helyzetét, amelyben a (9) ujj tói lövésről-lövésre különváló fegy- 100 verravaszt a (9) ujj ismételten visszaszorítja a legközelebbi lövést kiváltó helyzetbe. Az (1.,) helyzetet, mint a tüzelési lehetőségek szélső helyzetét, úgy választottuk meg, hogy a fegyverben fel- 105 lépő gyújtási késés felhasználásával valamely sorozat második és minden következő lövése csak akkor történik, ha a fegyver a legelülső helyzetéből ismét magától visszaleng. Ez a fegyver legnagyobb no hátrázását és ezzel az (L) beállításhoz képest lényegesen csökkentett lősebességet eredményez. A találmány szerinti fegy vertalpravaszszal tehát módunkban áll a szükséghez képest egyes lövéseket, g'yorstüzet vagy
