Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN

Március 22.-én értesültem, hogy a fegyvernek-szakállasi és a Tiszaszalók-taskonyi víz­szabályozási egyletek részére az árvízveszély tartamára Kiss Miklós Jászkun kerüle­ti főkapitány neveztetett ki kormánybiztosnak, valamint hogy Boros Frigyes orszá­gos középítészeti felügyelő Szolnok vidékére küldetett ki, mely intézkedésről azon­nal értesítettem az illető közigazgatási közegeket és az érdekelt társulatokat. Ugyan­ekkor a fegyvernek-szakállasi védtöltések fenntartása miatt Mezőtúr város közerejé­nek egy részét is kirendeltem. Március 23.-án Sarudról azon hírt vettem, hogy a védmunkák csak akkor folytathatók eredményesen, ha a rend fenntartásáról és a közbiztonságról hatásos gondoskodás történik, minek folytán az egri katonai térparancsnokságról 40 katonának Sarudra való kirendelését eszközöltem. Kubik Endre megyei főmérnököt a vész helyére ki­küldöttem és mivel Fegyverneken az odarendelt katonaság elégtelennek bizonyult, a szolnoki katonai térparancsnokság oda, megkeresésemre ismét 15 katonát elszál­lított. A tiszaroffi dohánybeváltó hivatal megmentésére és az oda megkívántató munkaerő kiállítására nézve a járási szolgabírót utasítottam. Március 24.-én a Dévaványára kirendelt megyei mérnök jelentette, hogy a Berettyó híd több túrkevei lakos által eltöltetett, s ezek a megnyitásnak erővel ellenszegültek, mi­re táviratilag megkerestem a Jászkun kerületeket a szükséges intézkedések megté­telére és ugyanerről a Közmunka és Közlekedési Miniszter úrhoz is jelentést tettem. Az Alsó-tiszai szolgabírói járás is a Tisza mindkét partján vonulván el, ezen szolga­bírói járás tiszai bal parti községeire nézve, Kuncze Imre Törökszentmiklós város fő­jegyzőjét bíztam meg a szolgabírói teendőkkel. A munkálatok az egész vonalon lázas sietséggel folytattatnak, attól tarthatni, hogyha a veszély tartós lesz, a munkás nép kifárad a nehéz folytonos munkában." A további eseményekről az alispán április 4.-én írt jelentéséből tájékozódhatunk 227 : „A Közép-tiszai járás szolgabírója Roffon lévén elfoglalva, később pedig a kormánybiz­tos úr által a Mirhó-gáthoz rendeltetvén, minthogy járása területén még számos község fenyegettetnek árvíz veszéllyel, Törökszentmiklósra, valamint a Tiszán innen fekvő Tiszaüly, Nagykörű és Kőtelek községeknél elfoglalt Alsó-Tisza járási szolgabírónak já­rásához tartozandó Tiszapüspöki és Szajol községekre nézve. Szolgabírói helyettesül Kuncze Imre megyei bizottsági tagot és Törökszenmiklós város főjegyzőjét nyertem meg és neveztem ki, aki az óvintézkedéseket eréllyel és eddig teljes eredménnyel ve­zeti, április 2-án egy új 2500 folyó öl (4750 m) hosszú ideiglenes gát emeléséhez foga­tott, hogy a község a más felől történt gátszakadás következtében támadt ártól meg­mentessék. Kenderesre, melynek határa a taskonyi töltés elszakítása következtében el­árasztatott, a mentési munkálatok vezetésére Hám Ignác megyei mérnököt küldöttem ki, míg Dévaványára, mely most már a Tisza árja által fenyegettetik és hol egy új védtöltésnek rögtönzése elkerülhetetlen, ezen munka rendes vezetése és végrehajtásá­val Timon Bertalan megyei főmérnököt bíztam meg. Március hó 28.-tól 31.-ig a megyének Tiszán inneni, valamint a Tiszántúli egy részét sze­mélyesen beutaztam. A Tiszán inneni részben eddig csak Sarudnál volt a veszély igen nagy, mert miután az árvíz a dinnyésházi úgynevezett Hartl-féle gazdasági gátakat elso­dorta. Az ár Sarud községét és ennek elöntése után a Heves-Szolnok-jászvidéki Tisza Szabályozási Társulat árterületét fenyegeté, csak gyors és erélyes segély nyújthatott ki­látást a megmentésre és ez nem maradt el, mert Poldrugács Károly dinnyésháti földbir­tokos és Ambrus Antal Tiszanána község jegyzőjének erélyes, okszerű és gyors intéz­A beszámolóból kimaradt a március 24-28 napok történése. Pedig lehet, hogy abból megtudtuk volna, hogy ki adott utasítást a Bug-gát megnyitására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom