M. Kiss Sándor: Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
144 Sorsok és horizontok 2. Közös sors Szabad Európa Rádió „ügynökeivel” való kapcsolatnak minősítette. 46 Gulyás Hegyeshalom után Bezenyén és Rajkán is felkereste a helyi nemzeti tanácsokat, és arra kérte őket, hogy jelentsék megalakulásukat Mosonmagyaróvárnak. 1956. november 1-jén, Rajkán járva meghívták a Független Kisgazdapárt alakuló közgyűlésére, amit ő elutasított. Nem tartotta helyesnek pártok szervezését addig, amíg az országban a rend és a nyugalom helyre nem áll, illetve a termelőmunka meg nem indul. Gulyás ezután Szigethy Attila, a Dunántúli Nemzeti Tanács elnökének intenciói alapján megszervezte a mosonmagyaróvári járási nemzeti tanácsot, amely annak végrehajtó bizottságával együtt 1956. november 3-án alakult meg.47 A későbbi kádári propaganda „ellenkormányként” definiálta a forradalom legfontosabb regionális szervezetét, a Dunántúli Nemzeti Tanácsot, amelynek valódi célja egy több megyére kiterjedő szervezet létrehozása volt, annak érdekében, hogy összefogja és egy irányba terelje a forradalompárti erőket, valamint gyorsabbá tegye az információáramlást. A Dunántúli Nemzeti Tanács küldöttsége Budapesten tárgyalásokat is folytatott Nagy Imrével. 48 A második szovjet intervenció napján, 1956. november 4-én – amikor a szovjet csapatok Mosonmagyaróvárt is elfoglalták – Gulyás Lajos vasárnap lévén istentiszteletet tartott. Naplójába ezt jegyezte fel: „A szovjet hadsereg megtámadta Budapestet és az ország egész területén páncélos támadást indított a szabadságát, függetlenségét kivívott és semlegességét kinyilvánított magyar nemzet ellen. A szovjet hadsereg e galád támadását, a Moszkva által kinevezett Kádár János miniszterelnök kérésére hajtotta végre.” 49 A Kádár János vezette Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány intézményi szinten kezdődő megtorló intézkedései korlátozták a forradalmi szervek feladat- és hatáskörét.50 Az 1. számú kormányrendelet szerint a forradalmi szervek közalkal mazottakat „sem el nem bocsáthatnak, sem nem alkalmazhatnak. Ezek a szervek közalkalmazottak elbocsátására, illetve alkalmazására vonatkozó javaslataikat és észrevételeiket az illetékes felettes állami szervhez jogosultak megtenni.” 51 46 Kizárólag a megtorlás során keletkeztetett dokumentumokban szerepel, hogy a fent említett újságírók a Szabad Európa Rádió munkatársai voltak. Ezeket az iratokat szigorú forráskritikával kell olvasni, mert a korszakban az „ellenforradalom” narratívája állt össze belőlük. Vö. Szakolczai Attila: Közvetlen és képviseleti demokrácia 1956-ban. Belvedere Meridionale , 2017/1, 5–23. 47 Gulyás Lajos: Levél Szigethy Attilának (Levél, 1956. 11. 15.). Másolatban közli Kőrösi i. m. 1994, Melléklet, számozatlan oldal. 48 A Dunántúli Nemzeti Tanácsról lásd részletesebben: Szakolczai i. m. 2006, 180–190. 49 Levéli napló (1956. 11. 04-i bejegyzés). 50 A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1/1956. (XI. 9.) Korm. számú rendelete a központi és helyi szervek munkájának megindításáról. Magyar Közlöny , 1956. 11. 12. 568–569. 51 Uo.
