M. Kiss Sándor: Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
143 Erdős Kristóf: Rendpárti forradalmárból... államvédelmisek, illetve a fegyveres tüntetők közötti tűzharc szünetében eredményes tárgyalást folytatott le a parancsnokkal. Így a fegyveresek büntetlenül elhagyhatták az objektumot, ráadásul több mint tíz, elsősorban határsértésért elítélt őrizetest szabadon engedtek. 43 Gulyás Lajost nem bízta meg senki, hallva a híreket, saját indíttatásból ment Mosonmagyaróvárra, ahol a kórház udvarán szembesült a halottakkal. Békéltető szerepet vállalva próbálta a laktanya lefegyverzésére készülő tömeget tervéről lebeszélni. Mivel a rendőrség letette a fegyvert, a városi nemzeti tanácshoz 44 fordult, ahol megtudta, hogy a győri honvédség hamarosan segítségükre érkezik. A nemzeti tanács kérésére ezt közölte a kórháznál lévő tömeggel. A határőrlaktanyánál később honvédségi teherautókat látott. Ezek addigra Földes Gábor irányításával megérkeztek. Földes ekkor a fegyverletételről tárgyalt a határőrökkel. Mivel a sortűz után nem történt felelősségre vonás, ez indulatokat generált, így a borzalmas tragédia után az elkeseredett emberek egy része az önbíráskodást választotta. A laktanya udvarán tiszteket ütlegeltek, ezért Gulyás a törvényes felelősségre vonásra intve próbálta lecsillapítani őket. Végül odaférkőzött az egyik csoporthoz, és többekkel együtt kimentett egy tisztet. Közben folyamatos ütések érték magát a lelkészt is, amelynek eredményeként négy napig alig tudta mozdítani a nyakát. A tisztet, Máté Lajos államvédelmi hadnagyot a tömeg elől biztonságba akarták helyezni.45 A járásbíróság fogdáján az őrök már le voltak fegy verezve, ezért Mátét átadták a nemzeti tanácsnak. A népharagnak végül három határőrtiszt esett áldozatul: Gyenes György főhadnagy, Stefkó József alhadnagy és Vági József főhadnagy. Másnap Gulyás lakóhelyén, Levélen felszólalt a falugyűlésen, ahol javaslatára megalakult a települést irányító új testület, a nemzeti tanács, de annak tagjává nem választották meg. Csak ezután lett az új forradalmi szervek munkájának tevékeny részese, majd egyik vezetője. Október 29-én megbízta a mosonmagyaróvári nemzeti tanács elnöke, hogy nevükben vegye fel a kapcsolatot a járás területén megalakult nemzeti bizottságokkal. Először egy, a határon lévő településre, Hegyeshalomra küldték, ahol két külföldi, feltehetőleg osztrák újságíróval is beszélt. Ezt az epizódot később a bíróság a „nyugati hatalmakat kiszolgáló” 43 A forradalom első napjainak győri eseményeihez lásd: Szakolczai i. m. 2006, 150–164. 44 A mosonmagyaróvári nemzeti tanácsot később bizalmatlanság miatt újra kellett választani. Uo. 167–168. 45 Máté Lajos 1956 októberében államvédelmi hadnagy volt, majd hamarosan előléptethették főhadnaggyá. Vö. Máté Lajos beszámolóját az 1956-os mosonmagyaróvári történésekről, amelyet már főhadnagyként írt alá: Máté Lajos fhgy. beszámolója (1957. 01. 29.) (Másolat). MNL OL XIX–B–10, 24. doboz, 11. tétel.
