Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

D

60

Daday

D

Daday András, deési (1889. okt. 28. Dés – 1973. jún. 20. Bp.): orvos, orvos- és állatorvostörténész, múzeumalapító. – Régi erdélyi ref. családból származott. – Désen, majd a Kolozsvári Ref. Koll.-ban tanult. A kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegy.-en szerzett orvosi diplomát (1915). Az I. vh.-ban önkéntes katonaként harcolt. – Erdélyből Bp.re költözött (1920). A bp.-i Szent Rókus Kórház Bőr- és Nemibeteg Osztályának segédorvosa (1918–1920), a Magánalkalmazottak Biztosító Int.-ének (MABI) felülvizsgáló orvosa, egyúttal a MÁV Kórház és a Honvéd Kórház bőrgyógyász főorvosa (1920–1945), az Orsz. Társadalombiztosító Int. (OTI) orvos alig.-ja (1945–1948). Az Állatorvosi Főisk.-n az állatorvos-történet első magántanára (1933–1945), „Fejezetek a magyar orvostörténetből, különös tekintettel közegészségügyünk kialakulására” tárgykörből a szegedi tudományegy. magántanárrá habilitálta (1934). A szegedi Ferenc József Tudományegy.-en (1934–1942), ill. a kolozsvári Horthy Miklós Tudományegy.-en az orvostörténet magántanára is (1942–1945). 1945-ben állásvesztésre ítélték, csak 1951-ben kapott körzeti orvosi állást. Még nyugdíjazása után is közel 20 évig dolgozott. – Orvos- és állatorvostörténeti kutatásokkal is foglalkozott, kedvenc témája a közegészségügy és a járványtan volt. Változatos témájú tud.-os cikkei, tanulmányai szakfolyóiratokban jelentek meg. 130 orvosi és mintegy 50 állatorvos-történeti dolgozata jelent meg. – Több orvostörténeti kiáll. megszervezése után egy, a maga idejében páratlan állatorvos

történeti múz.-ot hozott létre az állatorvosi ok

tatás 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozatra a M. kir. Állatorvosi Főisk.-n (1937; bombatámadás következtében elpusztult, 1945). – A bp.-i Szabadság téri ref. gyülekezet világi főgondnoka (1961–1969), tb. főgondnoka (1969–1973). – Weszprémi István-emlékérem (1958).

F. m.: Adatok a keleti marhavész elleni küzdelmünk történetéhez (Bp., 1939); Kuriózumok az orvostudo

mány magyarországi történetéből. S. a. r. Gazda István (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 32. köt., Bp., 2002); Újabb kuriózumok az orvostudomány magyarországi történetéből. Gyógyvizekről, patikákról, járványokról, orvosdoktorokról, kirurgusokról, bábákról az 1740 és 1790 közötti feljegyzésekben. S. a. r. Gazda István (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 53. köt., Bp., 2005).

Irod.: Állatorvos-történelem. In: 200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás 1787–1987. Szerk.: Dr. Holló Ferenc (Bp., 1987); Karasszon Dénes: D. A. dr., egyetemi magántanár emlékezete (Magyar Állatorvosok Lapja, 120, 1998. 12, 767. p.); Karasszon Dénes: D. A. 1928-tól az Állatorvosi Főiskola történetének tanára. A Daday által alapított állatorvos-történeti múzeumról. In: A magyar állatorvoslás kultúrtörténete. I. (M. Tudománytörténeti Int., Piliscsaba, 2005, 193–195. p.); Dr. D. A. In: Biographia – Elhunyt tanáraink és előadóink életrajza 1787–2007. Átd. Dr. Fehér György (Bp., 2007, 76–78. p.); MÉL.

Fotó: Sz. Jeney Anka felv., Állatorvostud. Egy., Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múz.

Váradi Adél

Dajbukát Gergely, dr. (1904. nov. 17. Gyimes

középlok – 1998. máj. 5. Bp.): jogász, múz.-i nyomdavezető. – A csíkszeredai Róm. Kat. Főgimn.-ban. érettségizett (1922). – 1938. febr. 1-jétől az Államtud.-i Int. munkatársa, majd az ebből átszervezett és megalapított Teleki Pál Tud.-os Int.-ben fogalmazó (1941), utóbb int.-i segédtitkár (1944–1949). Az int. megszüntetése után, 1950. jan. elsejével a Múz.-ok és Műemlékek Orsz. Központja (MMOK) Technikai Osztályához került, ahol a nyomda vezetője lett. A nyomda az ország múzeumhálózatának készített plakátokat, ill. kisebb kiadványokat, füzeteket. A MMOK megszüntetése (1953) után a nyomdagéppel együtt áthelyezték a MNM-ba. Az itt létrejött Rotaprint Üzem felelős vezető-