Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)

KÖNYVSZEMLE — BOOK REVIEWS

Az állatorvosok képzésével foglalkozó személyiségekről esik szó, de humán orvosok, művelődéstörténészek is haszonnal tanulmányozhatják a kötetet, hiszen a szereplők közül a hajdan volt időkben mind a humán, mind az állatorvosi tanintézményekben többen is többen is tanítottak. Tanultunk az állatról emberre terjedhető betegségek­ről és bocsássuk előre: állatorvosképzésünk több nagy egyéniségének orvostörténészi munkássága a „napi ken­ycrünk"-ct jelentette. A szerző bevezetése - angol nyelven is - munkájának egyes lépéseiről és támogatóiról szól. Külön találjuk a szerző e témakörben megjelent közleményeinek hosszú sorát. A feldolgozás és közlés módszere: név, fénykép, teljes születési és halálozási dátum, munkakör, oktatói funk­ció, a temetés dátuma és helyszíne, a síremlék adatai, a nekrológ, bibliográfiai adatok (!), valamint a síremlék fényképe(i). A szerző tehát különösen sokoldalú, alapos feldolgozást végzett. A nekrológ a további ismeret­gyarapításához és kutatáshoz, nyújt segítséget. A továbbiakban néhány adatot emelünk ki. Abonyi Sándor: „Újraváltás híján sírját 1965-ben felszámolták' 1 (Farkasréti temető). Azary Ákos: neve nem szerepel a sírkövön. Berend József: gondozatlan sír, deési Daday An­drás orvos, az állatorvostan történetének magántanára - sok jelentős orvostörténeti munka szerzője, - nekrológját Karasszon Dénes professzor írta. Dubrovszky Róbert sírját áthelyezték, majd felszámolták (Kerepesi temető). Entz Béla - egyik legnagyobb tudósunk, - patológus, rektor, kinek nekrológját Haranghy László akadémikus írta. Far­kas Géza síremlékéről a bronzportrét, - kiemelkedő szobrászművészünk, Kopits János alkotását, - ellopták (Kere­pesi temető). Győry Tibor orvos, orvostörténész, akadémikus, sírját áthelyezték a Kerepesi temetőbe, a síremlék a fénykép alapján restaurálásra szorul, nekrológot írt róla deési Daday András és Vámossy Zoltán. Flámori Dezső nekrológját Karasszon Dénes professzor írta. Florn Artúr akadémikus sírjának szobrát a hírneves Kalló Ede készítette. Hutyra Ferenc orvos, állatorvos, akadémikus, az egyik legismertebb tanárunkkal kapcsolatban ol­vasható a könyvben, „1988-ban vandál kezek a kőkereszt felső részét ledöntötték, és eltűnt a kereszt talapzatáról a családi címer is." Korányi Sándor az állatorvostani akadémián tanított. Magyary-Kossa Gyula, kiemelkedő or­vostörténészünket, professzort, akadémikust, az állatorvostörténelem előadóját előbb a Kerepesi temetőben he­lyezték cl, onnan az Újköztemetőbe került, majd ismét visszavitték. Vámossy Zoltán írta a nekrológot. Marek József neve szintén csillog. A világhírű tudós. Mócsy Jánost Balatonszemesen temették el, balatoni ember lévén ­tudom - sírját gondozzák, mindig dúsan virágosított. (Nem messze az ugyancsak gondozott Latinovits Zoltán síremléktől.) Nádaskay Béla az egyik legkreatívabb egyéniség, nem idézzük eredményeit, megdöbbentő, hogy 1993-ban sírját újraváltás hiányában megszüntették. Preisz Hugó orvos, akadémikus, ugyancsak értékes szemé­lyiség, a síremlék borzalmas történetét érdemes szó szerint csatolnunk, hiszen a magyar valóság nem egyetlen „tünete": „1940. július 7.-én temetlék a Kerepesi temető (ma Fiumei úti sírkert) 4L parcellájának 1. sor 78. sírhe­lyére. 1958. július 18.-án exhumálták és a Farkasréti temető 2. parcella 4. sor 18. sírhelyére szállították át, ahol feleségével együtt nyugszik. 1985-ben, születése 125. évfordulójának közeledtével Dr. Alföldy Zoltán orvospro­fesszor, a Magyar Mikrobiológiai Társaság elnöke és Dr. Kapronczay Károly, a Magyar Orvostörténelmi Társaság képviseletében felkeresték Preisz professzor sírját. A temetőőr segítségével rátaláltak egy ledőlt hatalmas kőlapra, amely még az elhunyt nevét is elfedte. A síremléket és környékét az Állatorvosok Társaságának egyetemi ifjúsági csoportja, az Állatorvostudományi Egyetem műszaki osztályának segítségével, társadalmi munkában hely­reállította. A márvány síremlék álló lapjának felirata: „DR. PREISZ HUGÓ / DR. PREISZ HUGÓNÉ / SCHWERTNER MARGIT" volt. 1985. október 25.-én a Magyar Orvostörténelmi Társaság és a Magyar Mikro­biológiai Társaság képviselői megkoszorúzták Preisz professzor rendbe hozott síremlékét. 1992. október közepén megpróbáltam felkeresni Preisz Hugó sírjál fényképezés céljából. A temetői irodában megtudtam, hogy a síremlék nincs meg. Az iroda által megadott két szomszédos sír adatai révén találtam egy magas gazzal benőit sírhalmot, amely egy korhadt fejfán, celofánba csomagolt levélborítéknyi papíron, alig olvashatóan „PREISZ H." név volt felírva. Ezt követően levélben kértem egyetemünk rektorát, hogy vegyék fel Preisz professzor sírját az egyetem által gondozott sírok listájára. Rektori intézkedésre november 1-jére a gazos sírt az egyetem műszaki osztálya rendbe hozatta, a régi mellé új fakeresztet állíttatott." Tangl Ferenc orvost, egyetemi tanárt, akadémikust, az elismert szaktekintélyt, a Kerepesi temetőből átvitték a Farkasréti temetőbe. Tellyesniczky Kálmán orvosprofesszor, az anatómia, szövettan, fejlődéstan egyik kiváló tudora volt, nekrológját Lenhossék Mihály írta. Thanhoffer Lajos orvos, akadémikus szintén az egyetemes tu­domány képviselője. (Szabadjon megjegyeznem: siófoki nyaralójára emléktábla elhelyezését kértem a helyi elöl­járóságtól, de nem válaszoltak.) Zlamál Vilmos sírja a Kerepesi temetőben található, egy fehér (jelenleg már beszürkült) márvány obeliszk emlékeztet rá. A függelékben olvasható, hogy néhány volt tanárunk hamvai nem temetőben nyugszanak, hanem családjuk őrzi azokat; mások nem hazai, hanem külföldi temetőben vannak eltemetve, vagy jelenleg még hiányosak a személyi- és síradataik. A róluk eddig összegyűjtött ismereteket is tartalmazza a kötet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom