Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 147-148. (Budapest, 1994)

KRÓNIKA — CHRONICLE

alakítottak ki az ájtatosságot szolgáló rekvizítumoknak, amelyeket gyakran ajándékoztak buzdító, serkentő, szentek oltalmát ajánló célzattal. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban megtekinthető kiállításon az orvoslás és a szak­rális kultúra kapcsolatával ismerkedhettünk meg, amely az archaikus pogány hit gyökereiből táplálkozva keveri a mágikus elemeket a keresztény szentségben való mély hittel. A szakrum, lelkierőt adva a gyógyulni vágyónak nagy mértékben hozzájárulhatott a gyógyulás folyamatához. A kiállítás három nagyobb tematikai egységet foglal magá­ban. Az első része a pestisjárványok ellen óvó rekvizítumokat mutatta be (pestistallérok, Pestis-Madonnák, pestis elleni védőszentek, pestiskeresztek típusai), a második rész a különféle betegségek ellen védő segítőszentek tisztele­téről szeretett volna képet nyújtani (főleg amulettek szerepeltek itt), a harmadik témakör pedig a különböző kegyhe­lyekről származó emlékeket vonultatta fel különös hangsúlyt fektetve a magyarországi Mária-kultusz szerepére. Horányi Ildikó SEM MELWEIS-NAPI MEGEMLÉKEZÉS Intézetünk hagyományainak megfelelően ebben az évben is megemlékeztünk a magyar orvostudomány nemzetközi tekintélye, intézetünk és a budapesti orvostudományi egyetem névadója Semmelweis Ignác Fülöp születéséről. A megemlékezést ezévben különösen aktuálissá tette, hogy Intézetünk 30 éve alakult meg, 20 éve egészült ki levél­tárral, és ugyancsak két évtized telt el az Arany Sas Patikamúzeum megnyitása óta. Az ünnepségen részt vett, dr. Karasszon Dénes a Magyar Orvostörténelmi Társaság elnöke, valamint özv. Antall Józsefné, intézetünk néhai főigaz­gatójának özvegye és családja. A jelenlévőket köszöntötte dr. Vida Mária a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgatója, aki emlékeztetett arra, hogy az említetteken túl Antall József is harminc évvel ezelőtt lett intézetünk munkatársa. Ünnepi beszédet tartott Schultheisz Emil profeszor az SOMKL Tudományos Ta­nácsának elnöke, aki felidézte az orvostörténelmi kutatóbázis létrejöttének körülményeit és az eltelt három évtized eredményeit. Az ünnepséget fogadás zárta, amelyen résztvettek az Orvostörténelmi Társaság tagjai, a társintézmé­nyek vezetői, és intézetünk támogatói. 150 ÉVES A SOTE I. SZ. KÓRBONCTANI INTÉZETE A Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1994. szeptember 29-én ünnepi tudományos ülésen emlékezett meg az I. sz. Kórbonctani Intézet előadótermében a pesti orvosi kar jogelőd intézményének alapítása 150. évfordulójáról. A pesti orvosi karon 1844-ben kapott rendkívüli tanári megbizatást, egyben a kórbonctan előadási jogát Arányi Lajos, a pesti orvosi iskola kiemelkedő egyénisége, a hazai tudományos patológia egyik megalapozója. A tudományos ülé­sen — 1994. szeptember 29-én — az előadók — Prof. dr. H. Holzcr, dr. Honti József, dr. Vida Mária, dr. Kapronc­zay Károly, dr. Göbl Gábor, Prof. dr. Karasszon Dénes, Prof. dr. Kádár Zoltán, Prof. dr. Szende Béla — áttekintet­ték Arányi Lajos páratlan szakmai pályafutását, életútját, azon a területeket, amelyben maradandót alkotott, amely őrzi nevét. A konferencia résztvevői az intézet előcsarnokában emléktáblát avattak, amely megörökítette Arányi emlékét, azt a tényt, hogy 1844-ben saját költségén magánintézetet alapított, mely a mai intézet jogelődje és ahonnan kivirágzott a m. tudományos kórboncolás tudománya. Délután 15 órakor az egyetem, a Magyar Patológiai Társaság, a Magyar Orvostörténelmi Társaság koszorút he­lyezett el Arányi Lajosnak, a Kerepesi úti Nemzeti Panteonban levő sírjára. A megemlékezők 16 óra 30 perckor a Semmelweis Orvostörténetii Múzeumban részesei lehettek az Arányi Lajos életútját és szakmai tevékenységét áttekintő kiállítás megnyitásának, amelyben eredeti dokumentumok, Arányi La­jos preparátumai, kéziratai, könyvei, mentéstörténeti értékű és művészettörténeti jelentőségű rajzai kerültek kiállí­tásra. Rendező: dr. Vida Mária, dr. Kapronczay Károly. K. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom