Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

KÖNYVSZEMLE - Jürss, Fritz (Hrsg.): Geschichte des wissenschaftlichen Denkens im Altertum (Magyar László) - Keil, Gundolf (Hrsg.): Fachprosa-Studien (Karasszon Dénes)

Jürss, Fritz (Hrsg.): Geschichte des wissenschaftlichen Denkens im Altertum. Veröffentlichungen des Zentralinstituts für alte Geschichte und Archäologie der Akademi der Wissenschaften der DDR. B. 13. Berlin, Akademie-Verlag, 1982. 672 p., 50 ill. A Fritz Jürss vezette szerzőkollektíva e kötetben az ókori tudománytörténet első teljes, marxista összefoglalását, leírását kívánja adni. A munka szerkezete egyszerű és áttekinthető. Történelmi korok és kultúrkörök szerint bontja fel a tudománytörténet: legelőbb az ókori kelet, Egyiptom, majd a görög—római világ kerül sorra, az utóbbi esetében a legkézenfekvőbb felosztást alkalmazva (görög polisz, hellenizmus, Róma). Az egyes korszakokon belül fejezetenként vizsgálja a korra jellemző, elkülöníthető tudományágak és tudományos gondolatok történetét. A marxista történetírás hagyománya szerint minden egyes fejezetet a társadalmi—gazdasági háttér elemzése nyit meg — a szerzők minden tudománytörténeti jelenséget a termelési viszonyok és a termelőerők valamely változásával indokolnak. Ilymódon a mű, terjedelme és sokoldalúsága ellenére sem bomlik résztanulmányokra, hisz épp a módszer, a szemlélet teljes egysége szinte azt a képzetet kelti az olvasóban, mintha egyetlen szerző munkájával állna szemben. E nagyszabású vállalkozás legfőbb erénye azonban a témák világos, tömör, lehetőség szerint rövid s mégis meglepően alapos feldolgozásában, megfogalmazásában rejlik, valamint abban a sikeresen megvalósított szándékban, hogy a tudománytörténet legfrissebb eredményeit a szakemberek és laikusok számára egyaránt közvetítse. A könyv lépcsőzetesen építkezve nagyszerűen mutatja be a tudomány, mindig az előző korszakok gondolataira és felfedezéseire támaszkodó fejlődését, bizonyítva a marxi gondolatot: ,,minden dolog önnön történetével egyenlő". A kötetet, témakörök szerint, ajánló jellegű szakirodalom zárja, mely szintén inkább összefoglalásra, áttekintésre, mint teljességre törekszik. Magyar László Keil, Gundolf (Hrsg.): Fachprosa-Studien. Berlin, E. Schmidt Verlag, 1982. 734 p. Az i. sz. VI. századának közepétől a reformáció koráig terjedő, majdnem egy évezredet magába foglaló időszakot méltatlanul nevezik „sötét középkor"-nak. Történelmünknek e valójában csodálatosan színes és gazdag periódusa iránti érdeklődés egyre erőteljesebbé válása egymagában is bizonyítja, hogy a könyvnyomtatás felfedezése előtti évszázadok tudomány- és eszmetörténeti anyaga hallatlanul értékes kincseket rejt magában, ezek kibányászásához azonban különleges felkészültség szükséges. P. Assion, F. W. Daems és U. H. Roehl közreműködésével G. Keil által szerkesztett szakszöveggyűjtemény kritikai feldolgozói a középkori szövegek értelmezésének legjobb ismerői. Működésük gyümölcseként az irodalomtörténet, vallástörténet, az orvos-állatorvos- és gyógyszerésztörténet, az általános tudománytörténet, az archivisztika, a matematika, a gazdaságtörténet, a bio-bibliográfia, a nyelvtörténet, s szótárirodalom és a szociológia kapott helyet e kötetben, melyben a szövegek kritikai feldolgozása az érdeklődők legszélesebb tábora számára is hozzáférhetővé teszi művelődésünk történetének számos jelentős alkotását és nyújt ezáltal betekintést a középkor tudomány- és eszmetörténetébe. Az orvostörténész számára a kötetben foglalt 34 tanulmány közül különösen a rációról és az experimentumról; Qusta ibn Luqa arab orvos traktátusáról; a lóorvoslásról; az itáliai korai humanizmus medicinájáról ; Hans Hartlieb középkori orvosról ; a legrégibb német nyelvű Regimen sanitatisról; Ortolf 1300-ból származó gyógyszerkönyvéről; a középkori iszlám leprozóriumokról: aeginai Paulos „De urinis" c. munkájáról; a müncheni érvágó-emberke figuráról; a középkori sebészetről ; egy XV. sz.-i antidotariumról ; egy középkori gyógyszerkönyv receptgyűjteményéről; a középkori receptirodalom gyógynövényneveiről; középkori „Liber herbarum"-ról; Euricius Cordus theriák-könyvecskéjéről ; a legrégibb német borókabogyó-traktátusról; keletfríz kéziratok receptgyűjteményének obszolét növényi drogjairól; a Szt. Galleni kéziratok gyógy-