Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 101. (Budapest, 1983)
SZEMLE Könyvekről - Mez, Lydia (Red.): Der Garten in der Literatur (Erdélyiné Kovács Nóra)
keretbe foglalt kiemelésével jól áttekinthetővé tett kitűnő összeállítás a szócikkekben pontokba foglalva ismerteti a szindróma tudományos terminus technikusát és közhasználatú nevének szinonimáit; a betegség tüneteit és kardinális jellemzőit; oktanát, kórtanát, diagnosztikáját, terápiáját, és prognózisát. A legjelentősebb bibliográfiai adatok felsorolásával biztosítja a további tájékozódás, ill. a részletesebb információszerzés lehetőségeit. Végül — a szótárirodalomban szokatlan módon— 57 oldalas tárgymutató egészíti ki a jól sikerült művet, amely — úgy tűnik — minden igényt képes kielégíteni. A hazai szakirodalomban — elsősorban az Orvosi Hetilapban — közzétett szindróma-ismertetések adataival végzett — hosszabb időre visszatekintő — egybevetés kedvező eredményei alapján Magalini és Scrascia „Szindróma Szótár"-ának beszerzése nyilvános orvosi könyvtáraink számára nélkülözhetetlennek mondható. Karasszon Dénes Mez, Lydia (Red.): Der Garten in der Literatur. Basel, GS-Verlag, 1979. 71 p., ill. Az ember él a természettel, örömét leli benne, él belőle, tanul tőle és része is annak. Ezzel a gondolattal indítja útnak Hans-Peter Ryhiner Lydia Mez irodalmi és képzőművészeti válogatását. A könyv a 2. Svájci Kert- és Parképítő Kiállítás (2. Schweizerische Ausstellung für Garten-und Landschaftsbau, 1980, Basel) alkalmából jelent meg, elősegítve annak célkitűzését, új természetszemlélet kialakítását. A kötet a kert és park irodalmi értékeléséből ad ízelítőt. A versek és prózai részletek rávilágítanak a természet lélekformáló erejére, és ezzel figyelmeztetik a 20. sz.-iembert a pusztuló természeti környezet lelki ártalmainak veszélyére. A szerző előszava rövid kerttörténet, mely a Biblia Édenkertjétől Semiramis függőkertjén, kolostorkerteken, reneszánsz és barokk díszkerteken keresztül napjaink „kiskert"-jéig vezeti az olvasót. A kert egyaránt ihletője képzőművészeknek, költőknek, íróknak és zeneszerzőknek. A német nyelvterületről bemutatott versek és prózarészletek a kertről, parkról és a kerti munka öröméről szólnak. A szemelvények között természetesen találunk szakemberek: természettudósok, botanikusok (Renward Cysat 1545—1614, Adam Lonicer 1528—1586) müveiből is. Kerteket, parkokat, virágokat és a velük foglalatoskodó embert látjuk a metszeteken, rajzokon, festményeken és fotókon, melyek részletes leírását közli a gondos szerkesztő. A kötet végén a szemelvények szerzőinek rövid ismertetését találjuk. Erdélyiné Kovács Nóra Mose ben Maimon: Acht Kapitel. Eine Abhandlung zur jüdischen Ethik und Gotteserkenntnis. Arabisch und Deutsch von M. Wolff , mit Einführung und Bibliographie von F.Niewöhner. Hamburg, Felix Meiner Verlag, 1981. 96 + 38 p. Maimonidész e részint etikai, részint pszichiátriai, részint pedig filozófiai művének kiadása voltaképp M.Wolff 1903-as kiadásának bibliográfiával és előszóval bővített utánnyomása. A magyarázatos német fordítást a mű eredeti, arab nyelven, ám héber betűkkel írott szövege egészíti ki. Maimonidész e tanulmánya a helytelen és helyes magatartás közti választás módjait elemzi. Azt igyekszik bizonyítani, hogy az ember teljesen szabad választásaiban, s ilymódon erkölcsi hibái az arany középszer irányában sikerrel orvosolhatóak. A mű érdekessége, hogy benne föltárul a szerző sajátos Isten- s világképe, amely akár egy speciális zsidó vallásfilozófia alapja is lehetne. Orvostörténeti szempontból nem csak az orvos-szerző személye teszi értékessé a könyvet, hanem az a különös pszichoterápia is, amelyet Maimonidész az etikai hibák gyógyításának módszereként ajánl. A kiadvány a Meiner-kiadó „Filozófiai Könyvtár" sorozatában jelent meg. Magyar László
