Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 101. (Budapest, 1983)

SZEMLE Könyvekről - Sonntag, C. D.: Zur Geschichte der Apothekernprivilegien (Grabarits István) - Soupel, Serge —- Hambridge, Roger A.: Literature and Science and Medicine (Bánóczy Erika) - Winslow, Ch.—E. A: The Conquest of Epidemie Disease (Karasszon Dénes)

Sonntag, C. D. : Zur Geschichte der Apothekernprivilegien. Stuttgart, Deutscher Apotheker Verlag, 1982. 268+XVIII. S. (Quellen und Studien zur Geschichte der Pharmazie. Band 18.) A Dél-Rajna vidéki Kleve hercegség gyógyszertári privilégiumainak 1614—1822 közötti történetét foglalja magába ez a mű, amely a szerző doktori értekezése. Különös jelentősége a műnek, hogy megírásához a szerző jogtörténeti tanulmányokat folytatott, és az egész témát a jogtörténet rendjében tárgyalja. A gyógyszerészi kiváltságok jobb megértéséhez a római jog privilégium fogalmáig megy vissza. Az is érdekes, hogy az egész mű apropóját egy 1958-ben lezajlott NSZK-beli jogvita adta, amely tévesen azt állapította meg, hogy Németországban a reáljog volt az uralkodó évszázadokkal ezelőtt. A szerző ezzel szemben a klevei hercegség aránylag nagyszámú patikájának adatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy 1614 és 1763 között éppen a személyi jogú patika volt az uralkodó. A privilégiumok helyzetét a mindenkori törvényhozás és politikai viszonyok ismeretében tárgyalja, ugyanakkor a gyakorlati helyzetet is felméri nagyszámú forrásából, amelyek között nagy szerep jut a telek- és jelzálogkönyveknek. A patikák privilégiumának helyzetét bonyolította, hogy Kleve hercegség egy távoli porosz tartomány volt, így az ügy olykor a helybéli és királyi rendelkezések érdekellentétébe került. 1795 után pedig a napóleoni korszak törvényei hatottak a gyógyszertári privilégiumokra. E munka is bizonyítja, hogy a gyógyszerészek célja az örökölhető és eladható reáljog volt. Összehasonlítva a magyar viszonyokkal, szembetűnik a hasonlóság a jogformákat és a tendenciákat illetően, és az ellentét a gyógyszertárak számát tekintve. Amíg Kleve hercegségben a 18. század derekán a gyógyszertárak számának csökkentésére terveket készítettek, addig nálunk igen kevés gyógyszertár működött. A kötetet bőséges adattár, térképmellékletek, forrás- és irodalomjegyzék egészíti ki. Grabarits István Soupel, Serge — Hambridge, Roger A. : Literature and Science and Medicine. Los Angeles, William Andrews Clark Memorial Library, University of California, 1982. 103 p. A kaliforniai egyetem Clark-emlékkönyvtárában rendezett nyári szemináriumon 1981-ben irodalom, tudomány és medicina összefüggéseit boncolgatta hét résztvevő G. S. Rousseau professzor mint házigazda vezetésével. A megjelent kiadványban szokás szerint két elhangzott előadás található, a szemináriumvezető előszavával. Soupel a 17—18 sz.-i angol irodalmi és tudományos nyelv egymásrahatását vizsgálja (Science and Medicine and the Mid-Eighteenth-Century Novel: Literature and the Language of Science, p. 3—43); Hambridge pedig a kuruzslás 18. sz-i felvirágzásának okait kutatja újszerű megközelítésben („Empiricomany, or an Infatuation in Favour of Empiricism or Quackery": The Socio-Economics of Eighteenth Century Quackery, p. 47—102). Bánóczy Erika Winslow, Ch.-E. A. : The Conquest of Epidemic Disease. A Chapter in the History of Ideas. Madison, Wisconsin, University of Wisconsin Press, 1980. 380 p. Az 1943-ban megjelent első kiadás után harmadízben lát napvilágot Winslownak (1877—1957), az amerikai Yale Egyetemen 1945-ig a közegészségtan és járványtan professzorának könyve, amely az emberiséget ősidők óta pusztító járványos betegségek keletkezéséről alkotott fogalmaink, elképzeléseink, ismereteink fejlődéstörténetét mutatja be. Mint Dante poklában Vergilius, kalauzolja az olvasót Winslow a primitív ember hiedelemvilágától a mikrobiológia diadaláig megtett hosszú úton. A démonok világa; a metafizikus orvostudomány; nagy tanítómesterünk a pestis; Fracastoro; a sárgaláz rejtélye; Pasteur; Pettenkofer: a rovarok betegségterjesztő szere-