Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 83-84. (Budapest, 1978)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Razzell P.: Edward Jenner's Cowpox Vaccine: the History of a Medical Myth (Karasszon Dénes)

corporishoz kapcsolódó jegyzetanyag bevezető soraiból érdemes idéznünk a következő gondolatot, mivel a válogatást végző Nagy Géza Pápai Páriz könyvtárának a listáját is közzéteszi: „reméljük sikerül lendületet adni a Pax corporis forrásainak további, teljesebb tisztázására". A továbbiakban megismerhetünk még részleteket, melyek Pápait különböző írásai nyomán mint filológust, heraldikust, történészt, filozófust mutatják be. Főleg ez utóbbi jelentős, mivel a kartéziánus filozófia hirdetője. Költeményei és egy iskoladrámája a poétát állítja elénk. Leveleiből és egyéb írásaiból a közéleti embert s a professzort is megismerjük. Halálának 250. évfordulóján méltó megemlékezés e bő válogatás a kísérő, gazdag bibliográfiával és jegyzetekkel, s így olyan forráskiadványnak is tekinthető munkát kaptunk kézhez, melyet az orvostörténészek is haszonnal forgathatnak. Sasvári László Razzell, Peter: Edward Jenner'

s cowpox vaccine: the history of a medical myth. Firle (Great Britain), Caliban Books, 1977. 107 p. A himlő, amely elterjedése óta több, mint egy évezreden át tartotta rettegésben Európa lakosságát, a sikeres védőoltások ellenére ma sem sorolható a „letűnt** fertőző betegségek közé. Ma is állandóan fenyegető veszélyt jelent, ezért látszik kissé meglepőnek, hogy nem mikrobiológus (virológus), epidemiológus, vagy immunológus nyúl a himlő kérdéséhez, hanem orvostörténész, aki ráadásul nem is olyan témát választott tanulmányozása tárgyául, amely szinte önként kínálkozik a medikohistorikus számára. Nem az érdekli, hogy volt-e himlő az ókorban, vagy hol a himlő őshazája és mióta ismeri az emberiség a himlőzést. Nem foglalkozik azzal, hogy miért zárkózott el eleinte az Angol Királyi Társaság Jenner vakcinációjának eredményei elől. A legkevésbé sem érdekli, hogy tudatlanságból, előítéletből, szkeptikus konzervativizmusból, vagy irigy rosszindulatból fakadtak-e a Jennerl kezdetben ért támadások, egyes klerikusok elítélő nyilatkozatai. Ehelyett egy — voltaképpen a mikrobiológusok számára izgalmas — kérdést feszeget, nevezetesen azt, hogy Jenner vakcinájának tehénhimlő vírusa nem lehetett-e a variola vera tehénen szelídült válfaja. Az eredeti vakcina-törzs már nincs meg. Ez a sorozatos oda-vissza oltogatások alkalmával annyira átalakult, hogy a mai „vakcinia" törzs eredete laboratóriumi vizsgáló módszerekkel már nem tisztázható. Ezt a könyv szerzőjének szaktanácsadói, Downie A., Dumbell K. és Baxby D., valamennyien virológusok és a himlő-kérdés jeles szakértői, egybehangzóan megerősítették. Ez érvényes a mai vakcinia-törzsekre is. A himlő vírusa ugyanis borjúról borjúra sorozatosan oltva túlságosan legyengül, ezért kell a borjak bőrében szaporított vírust időnként „humanizálni", azaz emberre visszaoltani, ill. ezért szükséges állandóan kísérletezni vakcinának alkalmas új törzsek előállításával. Tekintve, hogy ez a himlő elleni védekezés szempontjából nagyon is fontos kérdés laboratóriumi módszerekkel nem közelíthető meg, az orvostörténelem kutató módszereit kellett igénybe venni. Ezért támogatta a Wellcome Tröszt ezeket a retrospektív