Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

TANULMÁNYOK - Karasszon Dénes—Kurdi József: Adámi Pál (1739—1814) és a loimiatria története

„Oesterreichische Vieh-Ordnung" magyarra fordításával [30], Skollanits [45] és sok más megyei főorvos (De Mare, Engel, Lange, Benkő, Weszprémi stb.) akti­vitásával tűnt ki a járvány elleni küzdelemben [11, 12, 13]. Mindannyiuk közül kiemelkedett a később Bécsben, majd Krakkóban katedrát nyert Adámi Pál pro­fesszor, aki Magyarországról indult el, hogy áldozatos és eredményes munkás­ságával kivívja a maga számára legalább az utókor teljes elismerését és háláját. „PAULUS ADÁMI HUNGARUS MEDICINÁÉ AUDITOR" Adámi Pál 1739. július 9-én született a Trencsén megyei Belluson [30, 32, 43]. Testvérei közül Nepomuk János a jezsuita rendbe lépett, és bölcsészeti műveket írt latinul. Legidősebb testvére Mihály, előbb jezsuita, majd udvari ágens és a bécsi es. kir. katonai akadémián a magyar nyelv tanára lett. Németek számára írt magyar nyelvtanával (1. ábra), valamint a magyar mágnás- és nemesi családok címertanával foglalkozó műveivel értékes és ez ideig kellőképpen nem méltányolt irodalmi tevékenységet fejtett ki. Nyelvtankönyvének 1763-ban megjelent és Bethlen József grófnak ajánlott második kiadása különösen figyelemre méltó nyelvújítási szempontból. A hozzácsatolt rövid ,,gyökér-szótár"-ban ugyanis Faludi hatására nem egy olyan gyökelvonást alkalmazott, amelyet azóta is hasz­nálunk: alkony, dics, fohász stb. [38]. A három testvér közül a legfiatalabb Pál, középiskoláinak elvégzése után 1700-ban Bécsbe ment jogot tanulni, azonban csakhamar átiratkozott a medici­nára. Itt találjuk a bécsi egyetem anyakönyvében a bejegyzést neve mellett: „Hungarus medicináé auditor". A XVIII. század az orvostudományban Boerhaave százada, azokban az évek­ben az orvostudomány Bécsben van Swieten orvostudománya. Adámit 1765. szept. 4-én tartott disputatiója alapján éppen akkor promoveálták orvosdoktorrá, amikor Mária Terézia megbízta udvari orvosát, van Swieten protomedicust, hogy egy Bécsben felállítandó állatorvosi intézet létesítése érdekében tegye meg a szükséges lépéseket. ADÁMI TUDOMÁNYOS- ÉS KÍSÉRLETI ÁLLATORVOSTANI MUNKÁSSÁGA ,,Veterinaria medicina prudens esse debet" (Columella) Midőn 1762, február 13-án Bourgelat megnyitotta Lyonban a világ első állat­orvosi tanintézetének kapuit, Daun Lipót es. kir. tábornagynak, az udvari hadi­tanács elnökének előterjesztésére Mária Terézia császárnő 1703-ban elrendelte, hogy Ausztria is küldjön növendékeket Lyonba állatorvostant tanulni [17, 18, 39], A kiküldött Scotti, Mengmann és Heller 1767-ben tért vissza Bécsbe, és ott meg is nyitották „Tankórodájukat" [40a], az udvari kancellária azonban és maga van Swieten báró, az osztrák egészségügy és orvostudomány legfőbb irányítója

Next

/
Oldalképek
Tartalom