Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

KRÓNIKA

fontosságával — amit már az elnöki beszámoló is kiemelt —, hogy a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság felvetette: 1974-es kongresszusának színhelyéül esetleg Budapestet jelöli. Ez a tény magában is bizonyítja a magyar orvostörténelem, a Magyar Orvostörténelmi Társaság elismertségének növekedését, az 1968 óta tartalmában és formájában megújult Orvostörténeti Közleményeknek nemzetközileg is jelentős szerepét a szakmában, valamint a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtárnak külföldön is terjedő hírnevét. A következőkben dr. Antall József, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár helyettes igazgatója, az Orvostörténeti Közlemények szerkesztője, a Társaság titkára tartotta meg beszámolóját. Főként a hazai orvostörténeti kutatások bázisintézetének, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtárnak tevékenységével foglalkozott. Összefoglalta, hogy mind a Társaság tevékenységének élénkülésében, elmélyülésében, mind hírnevének gyarapodásában mennyire fontos szerepet tölt be ez az intézet, mennyire jelentős, hogy az 1968-as közös egészségügyi és művelődésügyi miniszteri rendelettel egyesülhetett a Múzeum és Könyvtár, megnyílt az első állandó kiállítás, és újjászületett az Orvostörténeti Közlemények, megnövekedett példányszáma, rendszeressé vált kapcsolata a belés külföldi kutatókkal, társintézetekkel. Az intézet eredményes működését egyébként az a tény biztosítja, hogy az Egészségügyi Minisztérium az Országos Reuma és Fizioterápiás Intézet költségvetésének keretében gondoskodik az országos intézet működéséről, az ORFI igazgatósága pedig a lehetőségekhez képest messzemenően elősegíti az orvostörténelem ügyét. A beszámolók sorát dr. Karasszon Dénesnek, az Országos Közegészségügyi Intézet tudományos főmunkatársának, a Társaság pénztárosának jelentése zárta be. A beszámolókat ezután hozzászólások követték, amelyek két téma köré csoportosultak. Az orvostörténelem egyes kérdéseivel összefüggő és az 1974-es nemzetközi kongresszus előkészítését illető témákat vetettek fel a hozzászólók. Ezt követően dr. Szodoray Lajos professzor, elnök benyújtotta lemondását a maga, az elnökség és a vezetőség nevében. A tisztújító közgyűlés elnökségét dr. Farkas Károly professzor, az Országos Reuma és Fizioterápiás Intézet igazgató főorvosa, a Társaság tiszteletbeli elnöke vette át. Elnökségével bonyolódott le két fordulóban a titkos választás. Először a jelölő bizottság javaslata alapján a Társaság jelenlevő tagjai a vezetőséget, a pénztárost, az ellenőrt és a számvizsgáló bizottság tagjait választották meg, majd a vezetőség megválasztotta az elnökség tagjait. Az új tisztségviselők a következők lettek: tiszteletbeli elnök dr. Farkas Károly professzor, elnök dr. Réti Endre, társelnök és a Weszprémi Emlékérem Bizottságának elnöke dr. Szodoray Lajos professzor, orvos-alelnök dr. Regöly-Mérei Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa, gyógyszerész-alelnök dr. Zalai Károly, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Egyetemi Gyógyszertárának igazgatója, főtitkár dr. Schultheisz Emil, a Központi Állami Kórház igazgató, főorvosa, titkár dr. Antall József, pénztáros dr. Karasszon Dénes, ellenőr dr. Huszár György, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogpótlástani Klinikájának docense, a számvizsgáló bizottság elnöke dr. Katona Ibolya, az Egészségügyi Minisztérium szaktanácsadója. A Társaság új vezetősége a következő tagokból