Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)
Tanulmányok - KARASSZON DÉNES: Állategészségügyi kiállítások
Állategészségügyi kiállítások Karasszon Dénes Á llategészségügy: az ország állatállománya általános egészségi állapotának megőrzésére, fenntartására és folyamatos javítására irányuló intézkedések rendszere s azok végrehajtásának intézménye. Nem azonosítható sem az állatorvostudománnyal, sem az állatorvosképzéssel, ezért szükséges e fogalmakat a szóhasználatban is egymástól megkülönböztetni. A kiegyezés alkalmával létrehozott önálló magyar állategészségügy először az 1885-ben megrendezett „Országos Atalános Kiállításon" mutatkozott be. Az állategészségügy az egészségügy keretei között kapott helyet, mert az állategészségügyet még csak a járványosán pusztító fertőző állatbetegségek elleni rendőri intézkedések végrehajtójának tekintették. Az állatok járványos betegségei elleni küzdelem szervezését és irányítását 1867 óta ugyan a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium állategészségi ügyosztálya végezte, a szakmai felügyeletet felsőbb szinten mégis az Országos Közegészségügyi Tanács gyakorolta. Az állategészség-rendőri intézkedések alapja a keleti marhavész behurcolásának és terjedésének meggátlására alkotott 1874. évi XX. tc. volt. Az 1881. évi bábolnai járványkitörés sikeres elfojtása az állategészség-rendőri intézkedések diadalát is jelentette, ezért természetesnek tekinthető, hogy a minisztérium által kiállított járványtérképek, a „veszteglő intézetek" ismertetői, marhalevelek, az 1878 óta két országos állatorvos irányítása alatt működő, majd 1881-ben nyolc, ettől kezdve évente újabb nyolc állami állatorvos kinevezésével létrehozott állami állategészségügyi szolgálat bemutatása alkotta a kiállítás magvát. E köré csoportosították az ugyanakkor jelentős fejlődésnek indult állatorvostudományt képviselő anyagot, valamint az állategészségügynek az állattenyésztés fejlődésére gyakorolt jótékony hatásának bemutatását. Kiemelkedő helyet kapott a Tormay Béla tervei alapján 1876-ban megkezdett szarvasmarha-törzskönyvek elkészítése. Húsvizsgálati bemutató, gyógyszergyűjtemény, állatvédelem és hizlalda látképe zárta a sort, egyben a korszakot is, amely még kizárólag tenyésztési módszerekkel Lépfene (anthrax) bacilusok képe. Preisz Hugó mikrofotográfiája az ezredéves kiállítás anyagából (1896)
