Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. november 11 (100. szám) - Az agrárgazdaság 1998. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ROZGONYI ERNŐ (MIÉP):

6088 ELNÖK (Gyimóthy Géza)

: Nem! ROZGONYI ERNŐ (MIÉP)

: Mert azt hittem... Kérem szépen: "Megállapítható az, hogy

tulajdonképpen a korábbi dotációk leépítése következtében a

magyar mezőgazdaság az elmúlt évek során legalább tíz évvel

hátrább került a végső cél, a farmergazdaság kiépíthetőségétől."

Jóval hátrább van, mint a rendszerváltás előtt volt! A dotációk

gyors és drasztikus leépítése pedig katasztrofális

következményekkel járt, és ennek a korrekciója sokszorta többe

fog kerülni, mint amennyit annak idején megtakarítottak vele az

igen tisztelt kormányok. Egyébként - és erről sem ír az anyag - az annyira irigyelt Nyugat a mezőgazdasági termelési érték 50 százalékát, egyes

országokban 7080 százaléká

t adja támogatásként. De nem a

kufároknak, hanem elsősorban a termelőknek kell adni a

támogatást! Azt, ami valójában nem is támogatás, éppen az

agrárolló bizonyítja ezt, hanem teljesen jogos igény! (19.40) A kisgazdák többletpénzt kérnek a költségvetéstől. Gondolom, részben megalapozni akarták ezzel az anyaggal is.

Kell ez a pénz? Kellene, sőt szerintem ennek a négyszerese is

kevés lenne. Ez a pénz az eredeti célok megvalósításához

szükséges, és nem valami birtokszerkezetátalakításra, nem

EUcsatlakozás el

őkészítésére és nem intézményrendszerek

nyakló nélküli létrehozására. Aztán nem ír róla, nem azzal hasonlítgatja a mezőgazdaság

eredményét ez az anyag, hogy a mezőgazdaságunknak milyen is

a tényleges teljesítő képessége. Miért nem 1989hez hasonlítanak min

den adatot? Akkor körülbelül kiderülne az,

hogy hol tartunk ma a mezőgazdaságunkkal, hiszen körülbelül