Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.

Ülésnapok - 1910-693

693. országos ülés 1917 február 5-én, hétfőn. államok legnagyobb részénél kellő megértésre n,e találjon. Csakis az Északamerikai Egyesült­Államok kormánya válaszolt erre a lépésre az­zal, hogy megszakította a német birodalommal a diplomácziai viszonyt. T. ház! Mi ennek daczára nem zárkózha­tunk el az elől a várakozás elől, hogy az Egyesült-Államok kormánya is meg fogja fontolni mindazokat a szempontokat, melyek bennünket irányítottak, mielőtt bármily olyan cselekvésre határozná el magát, mely meggyőződésünk sze­rint épen annyira sérelmes volna az emberiség és a béke nagy és ,szent ügyére, mint maguk­nak az Egyesült-Államoknak saját érdekeire. (Ugy van! Ugy van!) Hiszen mi ehhez a fegyverhez azért nyúltunk, mert ezt tartjuk a gyors béke elérése egyik leghatékonyabb eszkö­zének ; (Helyeslés.) azért nyúltunk hozzá, hogy ezzel közelebb hozzuk azt a békét, mely ugyan­azon elvi alapon áll, melyet az Egyesült-Álla­mok elnöke hirdet. Mi a Wilson elnök ur által ajánlott béke álláspontján vagyunk ma is, mely nem akar senkit létfeltételeiben megtámadni, nem akar senkit megalázni és alkalmas tartós béke alapjainak lerakására. (Elénk helyeslés.) Mi ma is készen állunk a tárgyalásra, amely pillanatban biztosítékot nyerünk, hogy ilyen béke elérése végett hajlandók velünk tárgyalni ellen­ségeink. Mindaddig azonban, amig ez be nem követ­kezik, mindaddig, amig ellenfeleink egyenesen létünkre törnek, ennek az embertelen és gonosz merényletnek visszautasítására, visszaverésére, élnünk kell és élni fogunk minden körülmények közt minden jogos eszközzel, amely a siker biz­tosítására alkalmas. (Általános, élénk helyeslés. Taps a jobioldalon.) Kérem a t. házat, hogy ezt a kijelen­tésemet, amelyet a dolog természeténél fogva a külügyminister úrral teljes egyetértésben, sőt hozzátehetem, a külügyminister úrral egyenesen megbeszélve tettem, tudomásul venni méltóz­tassék. (Általános, élénk helyeslés. Taps a jobb­oldalon.) Elnök: Gróf Apponyi Albert képviselő ur kért szót. Gondolom, a t. ház megadja a kép­viselő urnak az engedélyt. (Elénk helyeslés.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Gondolom, hogy a t. ház az eddig gyakorolt szokást követve, amikor Ily nagy­fontosságú és nagy horderejű kijelentések tétet­nek a kormány részéről, mint aminők most ..hangzottak el, meg fogja engedni, hogy azokhoz hozzászóljak. (Halljuk! Halljuk!) A t. ház ez engedelmével élve, bátor vagyok egész röviden a következőket kijelenteni. (Hall­juk! Halljuk!). Kevés hete annak, hogy ebben a teremben a t. ház összes tagjainak osztatlan helyeslése mellett közöltetett az a lépés, amely a központi szövetséges hatalmak részéről a béke létrehozása érdekében tétetett, még pedig hangsúlyozottan oly béke létrehozása érdekében, amely a had­viselők egyikének sem járna létérdekében való megtámadásával, létalapjainak fenyegetésével, megaláz ásával. Oly békéről volt szó eszerint, amint én is kiemelhetem, amely benső és elvi összhangban az Északamerikai Egyesült-Államok elnöke által felállított j>rogrammal a tartósság minden ga­rancziáját magában viselné és össze volna kötve, amint a szövetséges államok mindegyike részéről kijelentetett, az emberiség, az emberi népcsalád oly organizácziójával, amely emberileg szólva, elhárítaná leendő . ily véres összeütközéseknek legalább a valószínűségét. Amikor ez itt megtörtént, a központi ha­talmak részéről megtörtént e kijelentés, e fel­lépés ellenségeink részéről csak gúnyos vissza­utasítással találkozott és ők ezzel szemben aztán felállítottak egy programmot, amely programm a központi hatalmak által tett kijelentéssel szemben sokkal részletezőbb volt, de részletezőbb mily irányban? Részletező abban az irányban, hogy nemcsak Németország katonai hatalmának megsemmisítését tűzte ki czélul, (Ugy van!) hanem abban az irányban, hogy annak leg­agresszívebb része elsősorban Törökország, de azután az osztrák-magyar monarchia és legkü­lönösebben Magyarország ellen irányultak, (Igaz! TJgy van!) amennyiben Európa térképének egy oly revízióját helyezték kilátásba egyedül elfo­gadható békealapul az ő részükről, amely más­képen, mint Magyarország feldarabolásával, nem képzelhető. (Igaz! Ugy van!) Már most, t. képviselőház, van-e magyar ember, aki hajlandó volna discussióba bocsát­kozni bárkivel az 1000 éves Magyarország terü­letének felosztása iránt, (Mozgás.) de ha az emberiség szempontjából veszszük a dolgot, nem tekintve azt, amit most bőven kifejteni nem akarok, — kifejtettük már többször, kifejteni fogjuk ezentúl is — hogy Európa e területén, ahol a fajok össze-vissza dobva egymás mellett és egymástól geografiailag el nem választható tömegekbon élnek, ahol a nagy emberi érde­keknek, a szabadságnak, az emberhez méltó lét­érdekek számukra való biztositásnak legmegfele­lőbb formája, az évezredes alkotmányon és sza­badságon felépült magyar állam (Igaz! Ugy van!) és az azt biztosító, vele a pragmatika szankezióban definiált szövetségben levő Ausztria, mondom nem tekintve ezt, tartós békéről addig, amig magyar ember él e világon, nem lehet szó, ha- a béke Magyarország feldarabolásának alap­ján jött létre. (Igaz! Ugy van! Taps.) Hiszen voltak idők, amikor ez az ország fel volt darabolva, de ez az ország soha a fel­darabolásba bele nem nyugodott, (Igaz! Ugy van!) annak szétszakított tagjai mindig egymás felé iparkodtak. (Igaz! Ugy van!) És él az én hitem, hogy még nem fajult a magyar vér annyira, hogy ha ily szerencsétlenség érné valaha, Isten óvja, hogy akkor, ameddig ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom