Képviselőházi irományok, 1887. VI. kötet • 171-226. sz.

Irományszámok - 1887-225. 1888. évi XIV. törvényczikk, az osztrák-magyar Monarchiának Romániával, a Monarchia két állama és Románia közt fenforgott határvillongások kiegyenlitése végett, a határvonal újabb megállapitása és azzal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában kötött, s Bukarestben 1887. évi deczember hó 7-én/november hó 25-én aláirt nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről

225; szárny 397' Du sommet Voica la ligne descend suivant la créte du pied de cetle montagne au ruisseau Ciuges — Csüges —, le traverse au point coté 855, d'oü elle monte en ligne droite sur le sommet du Kerekbükk (cote 1096). De la elle descend au ruisseau Agapioasa — Gyepecze patak— (cote 872), qu'elle suit jusqu'á sön embouehure dans le ruisseau Sulta — Szulcza — et ensuite celui-ci jusqu'á rembouchurc du ruisseau Solintarul — Sólyomtár —- (Pricske) et de la elle remonte celui-ci pour aller á l'ensellement du Solintar — Sólyomtár — et puis á son sommet. De ce point la frontiére descend au ruisseau Ciobanul —Gsobános —, le suit jusqu'á l'embouchure du ruisseau Magyaros, remonte ce dernier pour aller á l'ensellement qui se trouve prés du sommet du Magyaros entre les cotes 1366 et 1342. De la suivant la créte des montagnes elle passe par les points cotés 1342, 1219, 1216 et 1173 et sur la créte de l'Obrejeseul— Magyaros sorka --- (cotes 1098,1063,906, 823), d'oü elle descend au ruisseau Uzál'endroit nőmmé Gardul de piaira — Kökért —. De Iá elle suit le ruisseau Uz jusqu'á l'embouchure du ruisseau Bárzautu — Veres patak — (Bardocz) et ensuite celui-ci jusqu'á l'embouchure du ruisseau Nemira — Fekete patak — (Kecskés), qu'elle remonte jusqu'á sa source. De ce point la ligne monte sur l'ensellement entre Nemira maré — Nagy-Nemere — et Nemira micá — Kis-Nemere — (Tiganca), suit la créte des montagnes et passe sur les sommets de Nemira micá — Kis-Nemere — Mikestető Sandru mic — Kis-Sándor — et va jusqu'au sommet du Sandru maré — Nagy-Sándor —. Du sommet Sandru maré la ligne prenant la direction de Nord-Est suit toujours la créte et passe sur le sommet du Kecskés et va jusqu'au point coté 970, d'oü elle descend suivant la créte du pied sud-est de cetté montagne au ruisseau Kecskés, qu'elle suit jusqu'á son embouchure dáns le ruisseau Slánic — Szaláncz patak—.remonte celui-ci jusqu'á l'embouchure du,/ruisseau Pescarul, et ensuite ce dernier A Voica csúcsától leszáll a határ:,: ezen hegynek a. gerinczét követve, a Ciuges — Csüges patakba, átmetszi azt a 855. számú magassági mérjegynél, s onnan egyenes vonalban a Kerekbükk csúcsára lép fel (cote 1096). Innen leszáll az Agapioasa — Gyepecze — patakba (colé 872). köveli ezen patakot a Sulta— Szulcza —patakba ömléseig, utóbbit a Solintarul —Sólyomtár— (Pricske) patakba beömléseig; ez utóbbin fölvonul, hogy fölhágjon a Solintar — Sólyomtár — havas nyergébe és onnan tetejére. E/.en ponttól leszáll a határ a Ciobanul — Csobányos — patakba, követi ezt a Magyaros-patak beömléseig, utóbbin felvonul és felhág a Magyaros csúcsa mellett az 1366. és 1342. számú magassági mérjegyek között fekvő nyeregbe. Innen a határ, a hegygerinczet követve, átkel az 1342., 1219., 1216. és 1173. számú magassági mérjegyeken, az Obrejescul — Magyaros sorka — gerinczén, az 1098., 1063., 906. és 823. számú magassági mérjegyeken ; leszáll az Uz patakig, azon ponthoz, melyet Gardul de piatrá — Kőkertnek — neveznek. A batár innen az Uz patakot követi a Bárzautu — Verespatak — (Bardocz) beömléseig, azután követi az utóbbi patakot a Nemira — Fekete patak — (Kecskés) beömléseig és felvonul az utóbbin annak eredetéig. Ezen ponttól felhág a határ a Nemira maré — NagyNemere — és Nemira micá — Kis-Nemere — (Tiganca) között fekvő nyeregbe és a hegygerinczen a Nemira micá — Kis-Nemere —, Mikestető Sandru mic — Kis-Sándor — csúcsain át a Sandru maré — Nagy-Sándor — csúcsára vezet. A Sandru maré csúcsától a határ éjszakkeletiirányban, mindig a hegygerinczen haladva, a Kecskés csúcsán át a 970. számú magassági mérjegyhez vezet, s onnan ezen hegy délkeleti lábának gerinczén a Kecskés patakba száll le, követi ezen patakot a Slánic — Szaláncz -— . patakba ömléseig, az utóbbit föl a- Pescarul patak beömléseig, az utóbbit a Poiana la Tábla i lábáig, honnan "jobbra hajló szög' alatt ezen i