Képviselőházi irományok, 1887. V. kötet • 151-170. sz.

Irományszámok - 1887-158. A közigazgatási bizottság II-ik jelentése, "az osztrák-magyar Monarchia és Románia közt fenforgott határvillongások kiegyenlitése végett, a határvonal újabb megállapitása, s azzal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában Romániával kötött s - Bukarestben 1887. évi deczember hó 7-én/november hó 25-én aláirt nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat iránt

168 158. Du sommet Voica la ligne descend suivant la créte du pied de cetté montagne au ruisseau Cuiges — Csüges —, le traverse au point coté 855, d'oü elle monte en ligne droite sur le sommet du Kerekbükk ícote 1096). De la elle descend au ruisseau Agapitísa — Gyepecze patak— (cote 872) qu'elle suit jusqu'á son embouchure dans le ruisseau Sulta — Szulcza — et ensuite celui-ci jusqu'á l'embouchure du ruisseau Solintarul — Sólyomtár (Pricske) et de Iá elle remonte celui-ci pour aller á l'ensellement du Solintar — Sólyomtár — et puis á son sommet. De ce point la frontiére descend au ruisseau Ciobanul — Csobános —, le suit jusqu'á l'embouchure du ruisseau Magyaros, remonte ce dernier pour aller á l'ensellement qui se trouve prés du sommet du Magyaros entre les cotes 1366 et 1342. De la suivant la créte des montagnes elle passe par les points cotés 1342, 1219, 1216 et 1173 et sur la créte de l'Obrejescul (Magyarossorka) cotes 1098,1063, 906, 823, d'oü elle descend au ruisseau Uz á l'endroit nemmé Gardul de piatrá — Kőkért —. De Iá elle suit le ruisseau Uz jusqu'á l'embouchure du ruisseau Barzáutu — Veres patak — (Bardocz) et ensuite celui-ci jusqu'á l'embouchure du ruisseau Nemira — Fekete patak — (Kecskés) qu'elle remonte jusqu'á sa source. De ce point la ligne monte sur rensellement entre Nemira maré— Nagy-Nemere — et Nemira mica — Kis-Nemere — (Tiganea), suit la créte des montagnes et passe sur les sommets de Nemira mica — Kis-Nemere — Mikestető Sandru mic — Kis-Sándor — et va jusqu'au sommet du Sandru maré — Nagy-Sándor —. Du sommet Sandru maré la ligne prenant la direction de Nord-Est suit toujours la créte et passe sur le sommet du Kecskéset va jusqu'au point coté 970, d'oü elle descend suivant la créte du pied sud-est de cetté montagne au ruisseau Kecskés qu'elle suit jusqu'á son embouchure dans le ruisseau Slanic — Szaláncz patak —, remonte celui-ci jusqu'á l'embouchure du ruisseau Pescarul, et ensuite ce dernier szám. A Voica csúcsától leszáll a határ, ezen hegynek a gerinczét követve, a Cuiges — Csüges patakba, átmetszi azt a 855. számú magassági mérjegynél, s onnan egyenes vonalban a Kerekbükk csúcsára lép fel (cote 1096). Innen leszáll az Agapiósa — Gyepecze — patakba (cote 872), követi ezen patakot a Sulta — Szulcza —patakba ömléseig, utóbbit a Solintarul — Sólyomtár — (Pricske) patakba beömléseig; ez utóbbin fölvonul, hogy fölhágjon a Solintar — Sólyomtár — havas nyergébe és onnan tetejére. Ezen ponttól leszáll a határ a Ciobanul — Csobányos — patakba, követi ezt a Magyaros-patak beömléseig, utóbbin felvonul és felhág a Magyaros csúcsa mellett az 1366. és 1342. számú magassági mérjegyek között fekvő nyeregbe. Innen a határ, a hegygerinczet követve, átkel az 1342., 1219., 1216. és 1173. számú magassági mérjegyeken, az Obrejescul — Magyaros sorka — gerinczén, az 1098., 1063., 906. és 823. számú magassági mérjegyeken ; leszáll az Uz patakig, azon ponthoz, melyet Gardul de piatrá — Kőkertnek — neveznek. A határ innen az Uz patakot követi a Barzántu — Verespatak — Bardocz beömléseig, azután követi az utóbbi patakot a Nemira — Fekete patak — Kecskés — beömléseig és felvonul az utóbbin annak eredetéig. Ezen ponttól felhág a határ a Nemira maré — NagyNemere — és Nemira mica — Kis-Nemere — Tiganea között fekvő nyeregbe és a hegygerinczen a Nemira mica — Kis-Nemere —, Mikestető, Sandru mic — Kis-Sándor — csúcsain át a Sandru maré — Nagy-Sándor — csúcsára vezet. A Sandru maré csúcsától a határ éjszakkeletiirányban, mindig a hegygerinczen haladva, a Kecskés csúcsán át a 970. számú magassági mérjegyhez vezet, s onnan ezen hegy délkeleti lábának gerinczén a Kecskés patakba száll le, követi ezen patakot a Slánic — Szaláncz — patakba ömléseig, az utóbbit föl a Pescarul patak beömléseig, az utóbbit a Poiana la Tablá lábáig, honnan jobbra hajló szög alatt ezen