Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-12-23 / 143. szám

.■psi-Szentgyörgy, 1884.

XIV. évfoyani. 143. &sám.

SÉ

Kedd, deczember 23.

NEMERE.

HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY.

Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap.

2v£eg"jelerLilc laetenlsint háromszor: 22Zed.d.en, Csiö-törtölzön és Szcmloaton.

Szerkesztőségi iroda:

8epsi-Szentgyörgyön, fó'piacz, 629. sz. a.

(Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadóhivatal:

Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők

Előfizetési ár

helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve:

Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „

Hirdetések díja:

3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény.

Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők.

Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger

A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában.

S.-Szentgyörgy, 1884. decz. 22.

Előfizetési felhívás.

Lapunk a következő évvel fennállásának tizenötödik évfolyamába lép át. Ez idő alatt sok nagyobb-kisebb lap tilnt föl és végezte be pályafutását, de a „Nemere“ fentartotta magát. Joggal fordulunk tehát,^mint a Székelyföld legidősebb időszaki lapja, a közönség pártfogásához. Eddig is a közönség támogatta a „Nemeré“-t s hiszszük, hogy a pártolást jövőre sem tagadja meg.

Politikai elvünk a régi marad : lobogtatjuk az ellenzék zászlóját s minden erőnket oda irányítjuk, hogy e zászlót győzelemre juttassuk. — A mi szubvencziónkat előfizetőink adják és nem állanak hátunk mögött sem titkos, sem más ehhez hasonló rendelkezési alapok, melyekből a kormánypárti politika tápláltatik. A hamisitatlan közvéleményt fogjuk tolmácsolni s ellenőrzési elhi- vatásunkhoz hiven mindazt ostorozni, a mi akár a közügy, akár egyesek jólétének ro- czéloztatik.

előtt tartjuk--» Székelyföld ■ jelesen Háromszék-, Ősik- és Udvarhely megy ék érdekeit s ép ezért a fősulyt nem annyira az országos, a világpolitika, mint inkább a Székelyföld specziális ügyeire fogjuk fordítani. E tekintetben > bírjuk első sorban a székelyföldi ellenzéki képviselők támogatását, kik jövőre lapunknak munkatársai lesznek, másod sorban pedig a fiatalabb és idősebb irói nemzedék több jelesének amaz Ígéretét, hogy a „Nemerét“ szellemi munkálkodásukkal gyakrabban fölkeresik ; szóval, gondoskodva van, hogy a jövő évvel beálló szerkesztői cserével lapunk ne csak hátrányt ne szenvedjen, hanem tartalomdusabb, élénkebb és egy vidéki lap kívánalmainak minden tekintetben megfelelőbb legyen.

Lapunk az uj évfolyammal a „H a t á r- széli Közlöny“ czimet le fogja vetkőzni és „JXemere“ czim alatt heten- kint kétszer: szerdán és szombaton az eddigi nyomás és nagyságban fog megjelenni.

Ha a közönség, mely eddig pártfogolt, a „Nemere“ fennállását támogatja: részünkről liiszszük, hogy ama helyzetben vagyunk, miszerint a fokozottabb igényeknek megfelelni képesek leszünk.

Sepsi-Szentgyörgy, 1884. decz. 23.

A „Nemere“ szerkesztősége.

Előfizetési feltételeink:

Egész évre .... 6 frt.

Három negyedre . . 4 „ 50 kr.

Félévre

......................3 „

Negyedévre .... 1 „ 50 „

Egy hóra

....................... 50 „

Külföldre egész évre . 8 „

Tisztelt olvasóinkat kérjük előfizetésüket a jövő évfolyamra megujitani, hátrálékosa- ink pedig szíveskedjenek tartozásaikat mielőbb beküldeni.

Bernstein Márk,

a „Nemere“ kiadó-tulajdonosa.

(n.) A megyék kezdenek mozogni a főrendiházi reform tárgyában. Szilágyi Dezső indítványa a választott főrendiházi tagokat illetőleg általános visszhangra talált. Arad és Zemplén megyék voltak a kezdeményezők, s hihetőleg követni fogják ezeket Magyarország összes törvényhatóságai.

Az ügy rendkívüli fontosságánál fogva e helyen közöljük Aradmegye feliratát, úgy, a mint az Vásárhelyi Béla indítványára elfogadtatott.

Az indítvány következőkép hangzik :

Az 1848. évi törvényhozás hazánk ősi alkotmányát ulapjában gyökeresen alakította át,

I midőn a rendi alkotmány helyébe a népképvi- I seleti rendszert és az ennek megfelelő kormányformát léptette életbe.

Ezen átalakulás, úgy a közjogi és közigazgatási viszonyainkban azóta beállott változások indították a kormányt arra, hogy a főrendiháznak mint felsőháznak szervezőéről tör -ény- javasTatot készítsen és azt a tóvvényhózAmák beterjeszsze.

A kormány által készített törvényjavaslat a képviselőház asztalán fekszik, sőt a képviselőháznak e czélból kiküldött bizottsága által már tárgyaltatván, legközelebb .a képviselőház tanácskozásainak tárgyát fogja Képezni.

Tekintve azon nagy fontosságú parliaraentá- ris rendszerünket és igy alkotmányunkat is lényegesen érintő kérdést, mely ezen törvényjavaslatnak törvényerőre emelése által megolda- tik, azt hiszem, hogy Aradmegye közönsége nemcsak jogával él, hanem alkotmányos kötelességet is teljesít, ha a törvényjavaslattal szemben annak végleges elfogadása előtt állást foglal és ez iránti véleményét a törvényhozó testülettel közli.

A törvényjavaslat szerint a felsőház tagjai lennének:

1. azon főnemesek, kik születésük folytán eddig is ily joggal bírtak, ha legalább 3000 forint adót fizetnek;

2. a zászlós urak és a vallásfelekezetek fejei;

3. a király által életfogytiglau kiuevezettek;

4. Horvát-Szlavon országok gyűlése által választottak.

Az eddigi felsőházból kimaradnak a 3000 forint adót nem fizető mágnások, a czimzetes püspökök és a főispánok.

A törvényjavaslat indokolása szerint a kormány tekintettel volt a »történelmi fejleményekre és a szerzett jogokra“.

Hogy ezen elv helyes és minden alkotmány- revíziónál figyelemre méltatandó, kétségbevonni nem lehet; azon nemzet, a mely alkotmányát a történelmi tradicziók és szerzett jogok tekintetbe vétele nélkül változtatja, rendszerint erős megrázkódtatásoknak teszi ki magát, sőt alkotmányát is veszélyezteti.

Hogy a törvényjavaslat respektálta-e a történelmi fejleményeket és szerzett jogokat ? — nem akarom elemezni, csakis arra kívánom a tek. bizottság figyelmét felkérni, a mi bennünket mint törvényhatóságot közelebbről érdekel, ég a mit a törvényjavaslat, bár a történelmi

fejleményeket és szerzett jogokat a javaslat indokolása szerint tiszteletben tartja, egészen mellőz*: a törvényhatóságok képviseltetését.

A rendi alkotmányban a megyék az alsótáblánál követeik, a feisőtáblánál főispánjaik áital folytak be a törvényhozásba ; a népképviseleti alkotmány életbeléptetése által a törvényhatóságok követküldési joga megszűnt ugyan, de a főrendiházban főispánjaik által vannak máig is képviselve.

Ámde a törvényjavaslat szerint a főispánok megszűnnek a felsőház tagjai lenni, a nélkül, hogy a megyék képviseletéről más módon lenne gondoskodva.

Már pedig a főispánok nemcsak mint az ország főuemesei, hanem mint a megyék fejei, mint a megyei adminisztráczió fölé helyezet , első sorban a megye érdekeit képviselő digm- táriusok foglaltak helyet a főrendiházban, mi- i ként ezt régibb törvényeink igazolják.

Ha tehát a törvényjavaslat a változott viszonyoknál fogva szükségesnek találja, hogy a főispánok a főrendiház tagjainak sorából kihu' gy$H*anak j de a főrendiház átalakitásáiiiM jejleméi >eket és a szerzett jogosai tiszteletben tartani tűzte ki magának feladatai : úgy a főispánok helyeit nem a királyi kinevezéstől függő élethossziglani tagokkal, hanem a törvényhatóságok képviselőivel kellene betölteni.

Ezeknél fogva indítványom oda terjed : iu- tézzeu Aradmegye közönsége feliratot a képviselőházhoz és esetleg a főrendiházhoz is, hogy a törvényjavaslat tárgyalásakor vegyék figyelembe a megyék és törvényhatósági joggal felruházott városok képviseltetését is, és pedig akként, hogy a mennyiben a főispánok megszűnnének a főrendiház tagjai lenni, helyettük & megyék és törvényhatósági joggal biró városok törvényhatósági bizottságai által titkos szavazat utján választandó tagok által képviseltessenek.

A képviselöház decz. 20-án tartotta utolsó ülését az ünnepi szünet előtt, mely január 10-ig fog tartani. Napirenden mentelmi ügyek, kérvények és interpellácziók állottak. Érdekes vita fejlődött ki Pap Elek mentelmi ügye körül, a melyben Porub- szky előadón kívül Boda Vilmos, Pauler igazságügyminiszter, Irányi Dániel, Horváth Gyula, Chorin Ferencz, Vaduay Andor és Tisza miniszterelnök vettek részt, és melyben a mentelmi jog természete figyelemre méltó interpellácziót nyert, főleg Horváth Gyula és Chorin Ferencz részéről. A szavazásnál Horváth Gyula indítványa két szónyi többséget nyert a mentelmi bizottság véleménye ellenében és ehez képest Pap Elek mentelmi joga fölfüggesztetett. — Az ülés végén Széchenyi Pál gr. kereskedelmi míuiszter megnyugtató választ adott Helfy lgnácz interpellácziójára a franczia gabonavámok tárgyában.

Tisza és a 9zerbek. Tisza miniszterelnök nyilatkozata a szerb egyházi kongresszusnak Karloviozán a tavaszszal leendő megtartása felől, a belgrádi körökben kellemes benyomást gyakorolt s ezt a tényt az utolsó években követett szerb politika első üdvös eredményének tekintik, melyet még több is fog követni.

Hóderváry bán és Strossmayer püspök. A bécsi félhivatalos „Pol. Corr.“ a következő föltünésl keltő közleményt hozza a horvát bán és a diakovári püspök közötti érintkezésről;