Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-12-25 / 103. szám

— 412 — Politikai szemle. Az osztrák képviselöház és urakházának egyezkedő bizottságai decz. 18 án délelőtt io órá­tól délután egy óráig tartottak ülést. A kormány tagjai közül Taaffe gróf és Horst báró voltak jelen, továbbá a két ház elnökei. Az utóbbiak tanácskozó szavazattal birtak. Az urakházát képviseltek : Col leredo herczeg, Czartorvski herczeg, Falkenhayn gróf (item a miniszter) Hasner, lovag, Hye báró, Rossbacher báró táborszernagy, Schmerling lovag, Plener, Schönburg herczeg A képviselóházat pe­dig: Clam Martinicz, Czedik, Dzvonkovski, Liech tenstein Alfréd herczeg, Pfeifer Vilmos, Rechbauer, Smolka, Weeber és Zeithamfn- r. A megalakulást r az urakházának tagjai Schmerlinget, a képviselő- ház tagjai pedig Smolkát választották t-lnökidckc^ A mai tanácskozásban Schmerlinget sorsolták ki elnökké. A vita folyamában előterjeszt tte javasla­tát Rechbauer, melyben egy évre indítványozza megszavaztatni az ujjonczilletéket. Ezután Czedik okadatolta ismeretes javaslatát, melyben három évi tartammal indítványozza elfogadtatni a 2 pontot, de kijelentette, hpg> ő nern ragaszkodik ezen in ditványához A szavazás alkalmával elvetették Rechbauer indítványát, az urakházának, illetőleg a kormánynak javaslatát pedig valamennyi szava­zattal Rechbaueré ellenében elfogadták Weeber és Czedik, a liberális club két- tagja is a kormány javaslatára szavazott. Az osztrák egyezkedő-bizottsá- g о k, elfogadták a védtörvény eredeti szövegét, melyet a kormány előterjesztett. A bizottságok ha­tározata igy szól : „Tekintve, hogy a képviselőház határozata értelmében is tiz évre 800,000 emberben állapítja meg az 1 az állandó hadsereg és a hadi ten­gerészet számát ; tekintve, hogy a kormány he lyeslésével meggyőződött az értekezlet, hogy a védtörvény novellájának 2. a nem semisiti meg a reichsrath azon kezdeményező jogát, melynél fogva áz 1808. decz. 25 iki egész védtör vénynek, az I. és 13, paragrafusoknak is megszüntetését indítványozhatja — méh megfontolás ellen semmi kifogást sem tett a tisztelt kormány — a tisztelt reichsrath mind két házának ajánlani fogja ez ér­tekezlet, hogy az urak házának 1879. decz. 13-ki ülésében jóváhagyott szöveg szerint fogadják el a kormány azon törvényjavaslatának czimét és 2. paragrafusát, a mely az 1867. decz. 25-ki védtör­vény и. és 13. paragrafusánsk érvényességet, az 'állandó hadsereg és hadi tengerészet számát és az- ujoncz-illetékét illetőleg, a monarchia mind a két -felére nézve 1880. év végéig meghosszabitja“. Az egyezkedő-bizottságok ez indítványát 20- dikán tárgyalta a két ház, de még most sem bizo­nyos, hogy elfogadja-e. A liberális club 19-cliki szavazásából legalább ezt kell következtetnünk. E dlub tárgyalta tegnap e kérdést. Hetvennégy tag volt-jelen. A szavazás eredménye az volt, hogy 37 a kormányjavaslatára szavazott Első Ízben, midőn tömör tömegekben foglaltak állást az autonomisták és az -alkotmányhivek, 174 szavazott e javaslat mel­lett, 155 pedig ellene. A 38 uj szavazattal tehát -még- nem lesz meg a kétharmad többség., Earácsoneste. Csitt !... Csitt !... Csendesen ... ! Ne riasszátok el az angyalokat ! Ma esté az angyalok estéje. Ma este az an gyalok alászállanak az égből. Halljátok, halljátok az angyalseregek kórusának menyei harmóniá­ját : „Dicsőség a magasságos menyesben az isten­nek és e földön békesség és az emberekhez jó­akarat 1“ Lz égből jövő hangok elhatnak a gazdag pa­loták fényözönben u-zó csarnokaiba, elhatnak a nyomorultaknak kis mécsvilág által világított kuny­hóiba. Oh jóságos ( mennyei angyalok ! jöjjetek el hozzánk is: töltsétek be szivünket az isteni szere­tetnek melegével, örömével és békességével ! Csitt ! . . Csitt ! . . Csendesen ... ! Xe riasszátok el az angyalokat ! * Zordon hideg tél van. Ott künn a nagy ter­mészetben néma pusztaság, dermesztő hideg, ha lotti csend. Az Örökké szerető édes anyának a természetnek megdermedtek áldó, ölelő karjai;'—* édes jó istenem, mennyei atyám, legyen örök há­la, örök dicsőség a te nagy nevednek, hogy ne- kém és szeretteimnek csendes, békés hajlékot ad- tM ! Mig oda künn zúg, tombol a tél vihara s barlangjába kergeti még a vérengző vadállatot is- mig egy némelyik embeitársam hajlék néikül búj’ dosik, ajtóról ajtóra vánszorog : én meleg családi tűzhelyemnél szeretteimtől körülvéve, szivemben oltárt emelek a szeretetnek. Oh milyen jól esik szivemnek a szeretet melege ! hisz ott künn az életben olyan hideg van, megfagy a szerető szív. Itt van oldalam mellett a hü nő. Az anyai gondok árnyait elűzték arczárói a szeretet angyalai; öröm- kények csillognak szép szemeiben. Kifogyhatatlan Külföldi hírei:. Gusinye és Plava átadásának siettetése végett múlt hétfőn tett lépést a török kormány­nál Kosjek lovag Ausztria-Magyarország képvise­lője, vasárnap Layard, héttőn Fournier és Corti, kedden p dig Ónon és Radolinszky az orosz és a német ügyviselők. Szavasz külügyminiszter vá- ! lasza kielégítette a nagyköveteket, a kik rögtön jel ntést intéztek kormányukhoz. Nevezetesen azt ! is hírlik, hogy Bismarck herczeg helyesli a porta ! eljárását. I _ Parisból jelentik, hogy Freycinet meg­kezdte az alkudozásokat a cabinet megalakulása ezéljából. Gambetta támogatja Freycinet fáradó zását. A jövendő minisztérium haladóbb elemekből fog alakulni, és a mostaui cabinétböl ki fognak lépni a mérsékelt ta« ok. De ha megmaradnának is mind az eddigi miniszterek, mégis az egész ka- bintt benyújtja lemondását, mert a cabinet feje mindenesetre más lesz, A legközelebbi napokban valószínű cg megkapjuk a lemondás hirét. Wad- dington kormányé.nők kijelentette Le Cherbonni- er képviselőnek, a ki felvilágosítást kér tőle a bi­zottság nevében a bírói kar reformját illetőleg, hogy jan. 5-én befejezettnek tekinti működését a j cabinet. A franczia parlamentet elnapolták. A ha­lasztást az idézte elő, hogy a két ház még most sem tudott megállapodni az érsekek és püspökök fizetéseinek leszállításába, de határozati javaslat ban fogja kimondani, hogy neki is van joga a költségvetés tételeinek megváltoztatására. Az afganisztáni angol sereg állapota nagy örömet szerzett a muszkáknak. A „Peter- burgszki Viedomoszti“ nyíltan kijelentette, „hogy Oroszországban nem fognak gyászolni, ha ugyan az a sors éri Roberts tábornok csapatjait, a mely nek Cavagnari esett áldozatául.“ A mérsékelt Mol- va is örül, hogy az afganisztáni viszályok még több bajt fognak szerezni az angol minisztériumnak. Ezeken a lapokon nem látszik meg a muszkák bé­kés hajlama. Különben az orosz kormány sem akarja elveszíteni szokott külügyi politikájának fo­nalát. Egy javaslata most szenvedett kudarezot és máris másikkal lábatlankodik a hatalmaknál. Ez abból áll, hogy a konstantinápolyi nagykövetek conferentiává alakuljanak azon határozatok megbi- rálása végett, a melyeket a határrendező bizottsá­gok hoztak. Suvalov és Dutferin varzini látogatásából sok mindenfélét következtetnek. Állítják, hogy Su­valov kibékítette a német és orosz kormányokat, megvetette alapját Anglia és Oroszország köze­ledésének, sőt a három császár szövetségének föl­támasztását is megkezdette. Ezek a hírek bizonyo- nyára orosz forrásból erednek. A muszka kormány oly régóta iparkodik hírbe hozni hol az egyik, hol a másik hatalmat, hogy nem sokat kell fáradnunk e viszonyok czáfolgatásával. Az említett diploma­ták varzini látogatásáról is annyit jegyezünk csak meg, hogy midőn Suvalov kérdést intézett Bismarck herczeghéz, hogy szívesen fogadja-e látogatá«át, Dufferin pétervári angol nagykövetet a német kan- czellár önkényt hívta meg vendégéül. P é t e r V á r. decz. 19. A moszkvai kormányzó ellen merényletet kisértettek meg tegnap. Orsini- bombával akarták őt megölni. A kísérlet nein si­került. Tegnap délután nihilista titkos nyomdát födöztek föl Péterváron. Számos embert elfogtak. Az utóbbi időben gyakran kapott Drentelen tá­bornok fenyegető leveleket a nihilista végrehajtó bizottságtól, a mi arra inditotta, hogy tölmentését kérje a czártól. A székely lóbeszerezési alaphoz. — E'elelet Kóré Ferencz úrnak. — MiKor tollat vettem kezembe, hogy a lóbe­szerezési alapról írjak, előre tudtam, hogy czikkem észrevétel nélkül nem fog maradni ; nem csak, de arra is el voltam készülve, hogy mint papot fognak megtámadni, mert hát most ez a kor szelleme, ez a divat, hogy a papot üssük. Kóré úr is mint a divat embere, nem akart elmaradni a kor szellemé­től. Éppen azért nem lepett meg a „Nemere“ ioo- ik kerek számú számában megjelent dorgátoriuma, sőt egész élvezettel olvastam bölcs oktatásait, szem előtt tartván a közmondás ezen igazságát : .a jó pap holtig tanul.“ Hogy mennyire fogtam fel úra- ságod bölcs intéseit, engedje meg, hogy czikkét egy kissé e X p 1 i к á lj am. Mint régi ember a latinos kifejezésről nem tudván szabadulni, miután aplika magyarul azt teszi hogy ráncz, ne ránezba szedjem a hogy kellene hanem e contrario, a rán- ezokat szét tépjem s a közibe szorult lomokat ki- rázogathassam. Kóré úr igy ír a bevezetésben : „Nagy lelki örömmel olvastam a Czakó és Künle. úrak czikkeit a „Nemeréből.“ Amment mondok rá S nem hittem hogy legyen valaki közülünk ki ezt nem úgy ér­zené s nem úgy vallaná. S imé neki áll Csulak úr s epébe mártott tollal neki ront azon úraknak . .“ Fraságod ezért nekem — nézetem szerint -- köszönettel tartozik, mert eddig vakon hitt, most, miután levettem a hályagot szeméről, tisztán lát s elmondhatja a biblia nyelvén : „boldogok a kik nern látnak s mégis hisznek, de százszor boldogab­bak a kik látnak s úgy hisznek.“ Adjuk hozzá még ehez, hogy azoknak száma kik velem egy nézeten vannak — légió. [gaz, hogy a mit én mondok csak állítás, a mi bizonyításra vár Éppen azért felkérném ura- ságodat fogjon kezet velem. Kérjük fel közösen brassómegyei fő spán mélt. Szentiványi Gyula urat, mint az ez ügyben kiküldött kormánybiztost, hívja össze egy bizonyos helyre az illető jogosultakat s aztán mi ketten, mint a gyermekek mikor játsza­nak hívjuk, vagy szedjük, hogy lássuk kik állanak önökhöz s kik maradnak mellettem! Jót állok, akár egy füleden gombra ,kettőt téve, mert — nagyija nem merek fogadni — úgy fog állani a számarány mint I — ioo-hoz s ekkor az ügy el lesz döntve, mert szavaztunk. Vége lesz a pernek. — megoszthatatlan anyai szeretetének melegével, gyöngédségével most az egyiket, majd a másikat karója fel, csókjaival fojta el ajkaikon a cseve­gést : „Csitt . . . csitt . . . csendesen gyermekeim, jőnek az angyalok ! ‘ Nem hiszek én természetfölötti lényekben, én csak egyetlen egy természetfölótti szellemi lényt hiszek és imádok: a teremtő, és gondviselő jó is­tent ; s ma én is szellemidéző, angyaiimádó lettem. Komoly bölcsészi elmélkedéseimben, avagy csak paedagogiai szempontból is gyakran elítéltem a karácsomat s azokat az angyal-históriákat; s lám rajta fogtam magamat, hogy én is dobogó kebel­lel, örömkönyekkel várom az angyalokat. Csitt . . csitt gyermekeim, jőnek az ang)^alok ! Itt vannak már. Itt van isten örök jóságából Ti most még ártatlanok vagytok, „tiétek a menyek­nek országa“. Oh bár csak megőrizhetném szive­tek tisztaságát, ártatlanságát ! Oh vajha soha se vennének erőt rajtatok a földi nemtelen szenvedé­lyek ördögei. Isteni idvezitö, ki egy ily napon isteni dicső­ségedből a földre alászállva jászolban születtél ! isteni lelkeddel, a szeretet, igazság, ártatlanság leikével szállj be az én kedves gyermekeim szi­vébe s maradj ott állandóan. Lebegj előttük ma­gasztos életpéldáddal és a hit, remény és szeretet evangéliumával, hogy soha se tándorodjanak el az erény és igazság útjáról, hogy kövessenek té­gedet híven, ha kell a Galgotáig! Csitt, csitt gyermekeim, jön az ártatlan Jézus, jön a szeretet királya az ő jóságos angyalaival ! itt van az édes anya ; ki mint védangyal őrködik a kis ártatlanok fölött. Oh édes anyák, kik fel tudjátok fogni ma­gasztos h.vatástokat, ti vagytok a földnek legszebb, legjobb angyalai ! Csitt, édes gyermekeim ! a szeretet ünnepén borulj átok le mint egy oltárra, édes anyátok keb­lére, kérjétek az ő áldását, kérjétek a jó istent, hogy éltetek védangyalát éltesse sokáig. Itt vannak a szeretetnek, hűségnek kedves zálogai, a legszebb, legártatlanabb angyalok; a legmerészebb képzelet, a legnagyobb művészek ecsetje vagy vésője nem tudna. szebbet teremteni, oly szépek ők nekem : az én kedves gyermekeim. Ne mondjátok, tudom, hogy csak előttem szépek, mert a szülői szeretet szemüvegén nézem. Isten jósága adta őket nekem ; azért adta, hogy mint angyalok felderítsék éltem borús, zordon napjait, hogy életkedvet, az élet küzdelmeire erőt adjanak, hogy majd mosolygóvá tegyék az élet alkonyát, hogy m gédesitsék a fájdalmak keserű poharát, is. Csitt . . csitt kedves gyermekeim, jőnek az angya­lok ; el ne riasszátok a szeretet angyalait. Ha el­űzitek ezeket, majd kedves gyermekálmaitokból zordon rideg valóra fogtok föiebredni. Az égnek angyalai csak az ártatlan szivébe szállanak alá, Jertek ti is többi szeretteim! jer- tek a szeretet ajándékainak áldó kezeivel ; jertek, a szeretet melegével világítsuk meg, kegyes érzé­sekkel aranyozzuk meg s a családi erények min­den ékességével ékesítsük fel azt az oltárt, a me­lyet úgy nevezünk : karácsonfa. — Itt vannak : itt van a fáradhatatlan, az örökké gondos nagy­mama, itt van az unokáiban megifjuló nagytata ; az élet alkonyán gyermekek a gyermekekkel ; — hisz úgy örülnek ők is, mint azok a csevegő, ga- lagyoló kis hollók ! A néni, a bácsi, a keresztszü­lök, egy-két hü barát, mind, mind istentől küldött angyalok. De mi az? Mintha szellem.-tzárnyak suhogását hallanám. Igen, ti vagytok, ti, kiket a gondviselés elszakasztott szerető szivemről. A zordon téli idő miatt nem jöhettetek el, hogy együtt áldozzunk a sze­retet oltára előtt. Édes jó anyámnak, testvéreim­nek szelleme itt röpkéd a karácsonfa körül. Sót úgy tetsziü, mintha itt lebegne áldott jó apám szelleme is. Üdvözült lélek ! Testi szemeiddel csak egyet láttál azon kis angyalcsoportból, kik úgy benépesítek családi hajlékomat ; nézd, a többiek is olyan szépek, olyan épek! Tekints alá örök ha­zádból áldólag, hogy azok, a kik nevedet örököl­jék, örököljék tiszta, mocsoktalan családi, kérész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom