Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-01-07 / 2. szám
Brassó, 1873. Harmad cvi folyam Z. szám. Kedd, jan. 7. •* Megjelenik ez alapheten- kint kétszer, kedden és pénteken. Ara: Egész évre . • 6 ft.— кг. Félévre .... 3 It. — кг. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Klastromutcza 564 szám. Lakása : Bolgárszeg 1425 sz. NEMERE. Politikai, közgazdászai és társadalmi lap. üirdetesi díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagy óbb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. Előfizetési fel fii vas sí „1 VjVB П Ew czimü politikai, közgazdászai és társadalmi lapra. A „Nemere“ 1873-ban III. évfolyamába lépett. E lapot két év előtt azon elodázhatlan közérzet szülte, miszerént Brassó városi és vidéki magyarságának, továbbá az egész székelyföldnek okvetlenül szüksége van egy közlönyre, mely a nemzetiségi áramlatok közepeit minden tekintetben képviselje a magyarság hazafias érdekeit. Ez volt hivatása a „Nemerédnek s ezt teljesítette is hiven, minden körülmények közt. A „Nemere“ megjelenése óta van nyilvános magyar életünk, van magyar közvélemény, van általános magyar politikai önérzet, van fokozódott magyar hazafiság. A „Nemere“ keletkezése tehát üdvös volt a magyarságnak. De ép oly szükséges — sőt ránk nézve mondhatni életkérdés — a „Nemere“ további fenállása, virágzása s minél tágabb körökben terjedése. A fentnevezett szép vivmányok — megszűnvén egyik hathatós előmozdítójuk —- nagyobbrészt ismét elenyésznének. Ezt megakadályozni minden magyar hazafinak erkölcsi kötelessége, sőt legnagyobb anyagi érdeke is. Ki körülményeinket ismeri, ezt könnyen beláthatja. A „Nemere“ ügyének előmozdítása által tehát alkalma nyilik mindenkinek, a mellett, hogy élvezi a „Nemere“ által nyújtott egyéni előnyöket, hazafias tényt mivelni és ezen a nagy hazától félreeső, vegyes elemekkel betöltött vidéken nemzeti életünk fejlesztése és erősítéséhez járulni. Mi magunk ezen hazafias vállalatra a múlt évben is a rá szánt időnk és erőnk mellett körülményeinkhez képest igen jelentékeny pénzáldozatokat is fordítottunk s most is önzetlen jóakarattal fordulunk a t. ez. közönséghez a lap szellemi és anyagi támogatása ügyében. Az előbbi szempontból kiindulva a „Nemeré“-t a hazafiság egyik oltárának tekintjük és minden előfizetést, mint ezen oltárra tett áldozatot lapunkban köszönettel nyilvánítunk. Ha a közönség lelkes részvéte mellett az előfizetési pénzekből a kiadások leszámítása után többlet mutatkoznék, azt a brassai magyar olvasó egylet által meghatározandó hazafias jótékony czélra ajánljuk fel. Bizalommal teszszük az előfizetési iveket t. ez. olvasóink kezébe, remiéve hogy ezen nemes ügynek saját körükben buzgó pártolókat szereznek. Mi magunk mindent megteszünk, hogy a hazának és közönségünknek minél több előnyöket nyújtsunk, és lapunk jelen jó hírnevét, kivált a fővárosi sajtó előtt, lentartsuk. A „Nemere“ megtartja független, pártszinezet nélküli irányát. Conservativok leszünk mindenben, mi igaz és üdvös és ellenzékiek minden igazságtalan és káros ellen. Folytatni fogjuk harezunkat a nemzetiségünket és jogainkat sőt saját nemzetüket veszélyeztető szász bureau- kratia ellen, de tartózkodunk a személyeskedéstől. Önálló czikkekben — mint eddig — megvilágítjuk körülményeinket és viszonyainkat; a hazai és külföldi események megfelelő képét adjuk és különös figyelemmel kisérünk minden érdekeinket illető mozzanatot. Gondoskodunk élvezetes tárczaczikkekről és érdekes helyi rovatról. Kiváló gondot forditunk a lap közgazdászai részére, mire nézve már több értékes gazdasági dolgozatokkal rendelkezünk. Figyelni fogunk a közlekedési eszközök állapotára, s a vaspálya mozzanataira. Brassai áru-tözsdénk, mely lapunkat vámhivataloknál és üzletembereknél nélkülözhetlenné teszi, ezután is pontos, hiteles feljegyzéssel hozza a legújabb árakat. Vidékünkén nagyon elterjedtek a különféle sorsjátékok jegyei. Ezért közönségünknek kedveskedni vélünk, ha a sorsjegyek húzásainak eredményét azonnal közöljük. Ajánljuk tc^rnbá lapunkat, mint városunkat és vidékünket érdeklő hirdetésekre nagyon alkalmast. A négyhasábos garmondsor terét 4 krjával számítjuk, minden igtatás után efelett 30 kr. kir. bélyegdíj jár. Nagyobb hirdetéseknél kedvezményt engedünk, s nagyon jutányos áron szerződünk egész évi hirdetésekre. A kiadást és administratiót szakavatott kézre bíztuk, és így a rendről és pontosságról kezeskedhetünk. A „Nemere“ megjelenik hetenkint kétszer, kedden és pénteken délután nagy ívalakban. Előfizetési árak: Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt. 50 kr. Külföldre „ „ 7 „ » 3 „ 50 kr. Noha mi magunknak minden egyes lapunk annyiba kerül, mint az előfizetőknek, még sem emeltük fel a „Nemere“ árát, mint ez sok más lapnál történt, és a vidéknek továbbra is ugyan azon áron adjuk a „Nemerét,“ melyen a helyieknek, noha azoknál a postabélyeget mi fizetjük. A megrendeléseket kérjük gyorsan (posta utalvány mellett) irodánkba — Brassó, Klastromutcza 564. számú Juga-féle ház — intézni. Legyen ügyünknek olyan sikere, milyent annak fontossága és a mi jó szándékunk és törekvésünk érdemel. BRASSÓ, 1872 dik év deczember havában. «гашмшж Auma* felgymnasiumi tanár ; a „Nemere“ kiadó tulajdonosa és felelős szerkesztője. H i t e 1 - ü g y. Brassó, 1873. jan. 6. Nincs semmi olyan pénzintézet Brassóban, sem környékén, a melyből fekvő birtokra, ha még egyszer oly tehertelen is, biztosan lehetne kölcsönt kapni. A ki zálogot nem adhat, vagy személyes hitele nincs, az nem kap egyátalában. Még igy is ritkaság a 12°/0-es pénz; sőt a 18-ast vehetni átalánosnak. Sőt tudunk esetet, hogy a vidék egyik legnagyobb birtokának ura 40%-en alól nem kapott. Tőkepénzeseink, üzéreink azzal indokolták ezen tartózkodást, hogy Brassón kívül nem volt telekkönyv. A megyei törvényszékeket pedig teljesen megbízhatatlanoknak tartották; annyira uralkodtak azokban a sógorság-komasági tekintetek; az ösmerős közönség részrehajló pártolása. Az erkölcsi fogalmakban is sajátságos lanyhulás állott be egy idő óta ; úgy hogy családi nevökre féltékenyen büszke emberek egy cseppet sem tartották becsületbeli dolognak a fölvett adóság törlesztését. Tudunk esetet, hogy egy jelentékeny körben ösmert nevű urat nagy szorultságból vágott ki bizonyos összegből egy brassai polgár; az illetőnek családja aztán, a kezén lévő ős birtok daczára, addig mesterkedett és forgatta a dolgot, hogy a brassai polgár máig sem látott pénzéből semmit. Ilyen viszonyok között nem volt csoda, ha a földbirtok és kisebb ipar szükségleteire semmiféle pénzintézet nem alakult körünkben ; s mikor ezek képviselői a hitelhez kezdettek folyamodni , körülbelül bizonyos bukásukhoz tették meg az első lépést. Pedig épen a földmivelés és a kisebb ipar azon foglalkozás nemek, a melyek föl nem virulhatnak olcsó és biztos hitel nélkül. Most már lehetővé kezd válni megfelelő hitelintézetek fölállítása: mert az igazság szolО О
