Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-05-02 / 35. szám

Brassó, 1873.

Harmad évi folyam 35. szám.

Péntek, május Z

Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer, kedden és péntekén. Ara:

Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre . . . . 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr.

A szerkesztő irodája: Klastromutcza 564 szám.

Kiadó-hivatal ugyanott.

Politikai, közgazdászai és társadalmi lao.

Hirdetési díj:

4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél.

czimü politikai, közgazdászaii és társadalmi lap III. — 1873. évfolyamára.

Előfizetési árak:

Május—deczember

. 4

frí.

—

kr.

Május — szeptember

. 2

ii

50

n

Május—junius . .

. 1

n

—

n

Egy hóra . . .

. --1

1

50

11

A „Nemere“ egész tiszta jövedelme a „székely nemzeti történet“ megírása jutalomdijára van szánva.

A „ Nemere “ szerkesztősége.

Brassó, 1873 május 1-jén.

A „Nemere“, ámbár halálát nem egy csu- vik huhogta a télen, életerős kikeletnek néz elébe. Küzdelemteljes pályáján elszántan haladott; hazafias működése nem maradt jelentékeny eredmény nélkül. Az eszme, melyet jelszavul vallunk, közeledik megvalósulásához.

Figyelmünket eddig a szász kiváltságok elleni harcz majdnem teljesen igénybe vette ; ezután inkább fordíthatjuk kivált a Székelyföld minden érdekeinek felkarolására.

Általában megtartjuk független, pártszine- zet nélküli irányunkat. Azon körülmény, hogy ellenkező felszólalásokat vettünk különféle vidékekről — az Udvarhelyieknek igen bal-, a Háromszékieknek igen jobboldaliak vagyunk — bizonyítja, miszerint a helyes középuton haladunk: minden egyes esetben azon párthoz csatlakozván, melynek nézetünk szerént igaza van, az ellen szólalunk fel, mi helytelen.

Szerkesztőség.

Három- és törvényesen egyesült Mili- lósvárszékek

közönségének felirata Magyarország к é p V i s e 1 ő h á z á h о z а К i r á 1 у f ö 1 d rendezése ügyében.

(Folytatás és vége.)

De eltérve már az universitás eltörlése, vagy legalább annak más eljárással leendő beállítása szükségességének bizonyításaitól a javaslatban hozott közigazgatási rendezésre is van némely megjegyzésünk.

Ha szükségesnek tűnt fel a magyar törvényhozás előtt az, hogy a polgári elem fejlesztése és megerősítése czéljából a külön törvényhatóságokat képező városoknak is elszakítva az őket keblükben tartó megyéktől külön főispánjaik legyenek; — váljon a király fold municipi- umaiban lévő népes városok kereskedelmi, nemzetiségi és egy szóval fejlődési viszonyainak előmozdítására, érdekeinek teljes megvédésére elegendő a szász Comes, ki mint az egyetem elnöke, egyszersmind mind all törvényhatóságnak is oly felügyelője legyen, a mint azt a kormányzás érdeke ngy föl mint lefelé megkívánja? —

Legvégül pedig fölemlitendőnek tartjuk azt is, hogy bár az 1868-dik 44. t. ez. a nemzetiségi nyelvek használatáról is rendelkezik, mégis igen gyakran tapasztaljuk azt, hogy annak teljes ignorálásával szász atyánkfiái hivatalos átirataikban csak a német nyelvet használják oly megyéhez is, mely kizárólag magyar ajkú, mint épen székelyföldi törvényhatóságaink; saját hatáskörökben pedig szót sera akarnak tudni a jelzett törvény végrehajtásáról; mely eset ha előfordulhatott a szász földnek eddigi ideiglenes önkormányzatában, ha m^r most a törvényjavaslatban kitejezett kiváltság,'mely nékik külön területet, egyetemet és közigazgatást biztosit, szentesítve leend, lehet-é remélíeni azt, hogy az ők ! körökben az államnyelv az azt megillető törvényes jogaiban lépend?

Az elősoroltakból kiindulva, a K.irályföld javallott szervezését mind .államunk egységére, consolidatiójára és nyugalmára nézve veszélyesnek tekintvén, miután az a külön nemzetiségi aspiratióknak és ebből következtetve a foedera- lismusnak szolgálhatna alapjául, —• ezennel e tárgybani feliratunkot a mélyen tisztelt képviselőháznak hazafias figyelmébe ajánljuk.

Melyek után őszinte hazafi tisztelettel maradtunk a

Mélyen tisztelt képviselőháznak

Képviselő bizottságunknak Sepsi-Szt.-Györ- gyön 1873. április hó 1-ső napján tartott üléséből.

kész hazafi szolgái :

Három- és törvényesen egyesült Mililósvárszékeií közönsége.

Mindenki Nemere-párti, még a szászok is.

Megtörtént a szakadás. A szászok meg- hasönlottak egymás közt. Számos országgyűlési szász képviselő el t ó t h osodott, s elvetette az univerzitás deliriumi élveit! A theologusok fühözfához és a medgyesi programmhoz kapaszkodnak, s kárhoztatjuk azokat, kik megszegték választásuk alkalmakor Isten és a nemzet előtt tett esküjöket. A nép a kettő közt libeg, mint purgatorium és pokol között, s még egyik párt felé sem hajlott.

Világos tehát, hogy az összes szászság a Nemere nézetponíjára emelkedett. Azon párt ugyanis, mely az ó-szászok helyét foglalta el, határozottan elveti a Tothféle törvényjavaslatot: épen úgy mint mi! A Wachterfélék handlirozó pártja pedig nyiltan megtagadta a medgyesi programmot és ellene nyilatkozott: épen úgy mint mi! Kivülök pedig ezen két törvényjavaslat a kutyának sem kellett.

A királyföld többi nemzetiségei pedig rég Nemerepártiak. Barátságos és tapintatos politikánknak köszönhetni nagyrészt, hogy román atyánkfiái nagy többsége hazafias tényleges politikát követve az országgyűléshez intézett s jog- egyenlőséget igénylő feliratában az uniót közvetve elismerte. A passivisták is megegyeznek velünk annyiban, hogy szász privilégiumokról mitsern akarnak tudni. A nemszász németek (nem rég közölt) programmja egészen megegyez a mienkkel s e két szóból áll : teljes jogegyenlőség. Ezek tudják, hogy nyelvük s nemzetisé- gök a magyar alkotmányosságon belől nincsenek veszélyeztetve. A királyföld magyarjai végre e kérdésben kivétel nélkül vallják a „Nemere“ jogegyenlőségi programmját.

Sőt a haza minden törvényhatóságai , az egész sajtó és áz egész nemzet e tekintetben általánosan Nemerepárti : nyilatkozván a

jogegyenlőség mellett és a királyföld különállása ellen.

Nincs tehát lehetőség többé, miszerint az említett 2 törvényjavaslat egyike irányadó lehetne a királyföld rendezésénél. Nem tekintve a királyföld nemzetiségeit, nem az egész magyar nemzetet s hangulatának kifejezését, a hazai sajtót : a kormánynak csupán a szászok iránti jó indulatból - ' vagy lia tetszik: félelemből — okvetlen el kell állania mindkét szóban forgó törvényjavaslattól. Ha a medgyesi

programmot pártolja, akkor meggyül a baja Wächter ékkel, kik azon nevezetes felfedezésre jöttek, hogy a királyföldön nem csak szászok laknak; ha pedig magáévá tenné a Tóth Yilmos- féle javaslatot, — mely iránt tudomásunk szerént a volt belügyértől semmi kötelezettséget nem vállalt — akkor megérhetjük, hogy a S. D. W. és csaholó echoja a ,,Kr. Z.“ alliance-ot kötnek Bismarckkal s a barbar magyar nemzetet eltörlik a földszinérol, mint valami modok-in- diánokat.

Ha tehát kormányunknak a királyföld rendezésénél egyedüli elve a szászok igényeit teljesen ki elégiteni, akkor egészen Nemerepártinak kell lenni és az egyik szász pártnak okvetlen halálos megsértésének elkerülése végett velünk együtt a teljes jogegyenlőséget kell elvül elfogadni. Majd bele nyugosznak ebbe a szászok is, ha nem marad semmi kovász, mely őket mindenféle felkelésekre és duezolódásokra gerjeszsze.

Ha a dolgot pedig komolyan hazafiui, alkotmányos és magyar nemzeti szempontból tekintjük, akkor rég ki van mondva az ítélet a királyföld önállóságára !

413—1873. tanf. sz.

Néptanitói póttanfolyam Brassóban.

1] F. évi julius és augusztus hónapokban tornászati pottíUlfülyam rendeztelek Brassóban állomásban lévő néptanítók részére 6 héten át. Résztvevők 60 kr. napidíjjal láttatnak el a kir. kincstár áhal.

Részt venni kívánók jelentsék be szándékukat ezen tanfelügyelőségnél május utolsó napja előtt, röviden megemlítvén, hogy rendszeres tornászati oktatásban részesültek-e: hol, mikor és mennyiben. Későbbi jeletkezések nem fogadtatnak el.

2) F. évi augusztus és szeptember hónapok folytán rendes hatheti póttanfolyam rendeztetik állomásban lévő néptanítók részére, esetleg magyar, német és román nyelven.

A magyar és német nyelvű mindenesetre Brassóban, a román nyelvű vagy Brassóban, vagy Bogarasban.

Résztvevők 60 kr. napidíjjal lesznek ellátva a kir. kincstárból.

Részt vehetnek államásban lévő néptanítók

a) ha még nem voltak ilyen póttanfolyamon, vagy ha csak egy Ízben voltak;

b) a kik már egynél több póttanfolyamon részt vettek,azok is jelentkezhetnek és esetleg föl is lesznek véve ; mindenesetre fejezzék ki azonban jelentésükben, hogy minő tantárgyakban való gyarapodás tekintetéből, átalában mily okból kívánnak most is részt venni.

Legyen kifejezve minden román néptanító jelentésében, hogy Brassóban, vagy Fogarasban óhajt-e inkább megjelenni.

És legyen kifejezve átalában minden jelentésben, hogy az illető mely nyelven értheti meg az előadásokat.

Ezen rendes póttanfolyamra nézve a bejelentési határidő f. évi junius 10-e. Azontúl jelentkezések nem fogadtatnak el.

Mindkét póttanfolyamra csak meghatározott számú egyéneket lehetvén fölvennem, mindazok, a kik fölvétetnek, értesittetni fognak hatóságaik és a vidéki hírlapok utján; azon alkalommal egyszersmind mindkét póttanfolyam kezdetének napját is tudtál adom.

Néptanitók, a kik egyszersmind szabadságolt állományú honvédek, — csak azon esetben