Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-12-12 / 99. szám

Brassó. 1871. Lis« évi folyam 90. szám. liodd. december 12. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer kedden és pénteken. Ára: Egész évre • • 6 ft. — kr. Félévre . • 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás: Kenyeres Adolf ügyvédi irodája, Nagypiaczon. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.—-Hirdetések fölvé­tetnek a szerkesztőségben és Römer és Kamner nyom­dájában. A ,.Nemere“ ügyében. Mi alólirottak a következő nyilatkoza­tot teszszük. Azon körülmény folytán, Hogy ezen lap alapitója és. eddigi szerkesztője, Ke­nyeres Adolf, állambivatalba lépése követ­keztében a szerkesztőségtől megválni szán­dékozott, — összegyűltünk tanácskozni „Ne­merénk“ sorsa felől. Legelébb is átalánosan és egyetemle­gesen kimondottak, bogy ezen magyar la­pot Brassóban okvetetlen fenn kell tartani. Annyival könnyebb volt ezen határozat mellett állhatatosan megmaradnunk, mert csakhamar meggyőződtünk, hogy lapunk fenntartása nem igényel anyagi áldozatot az eddigi pártolás mellett. Jelenleg, egy évi működés után 570 példányban küldetik szét a „Nemere.“ A pártolást az irány helyességének tu­lajdonítjuk; de különben is igen megva­gyunk elégedve a Nemere irányával: ez okok folytán óhajtjuk, hogy a kivitel töké- lyesülése mellett tovább is az eddigi szel­lemben működjék. Magunk közt legyünk magyarok; más ajkú honfitársaink irányában legyünk hon­polgárok. Úgy értjük ezt, hogy Erdély délkeleti felének magyarjai tegyünk meg mindent nemzetiségünk fenntartására, megerősítésére és kiművelésére. Ezen a téren utólérhetet- len sok a tennivalónk családi és társadal­mi utón. Más ajkú honfitársainkkal szemben, pol­gári jogaink és kötelességeink gyakor­lásában azonban ne a nemzetiség, ha­nem a polgári egyenjogúság legyen irány­adónk. Arra kell törekednünk, hogy velünk egyenlő lelkesedéssel, egyenlő érdekeltséggel működjék bármily ajkú honfitársunk a kö­zös haza javára, alkotmánya, szabadsága megőrzésére, kifejtésére. Nemzetisége saját tulajdona mindenik- nek ; azt saját körében mentői jobban ki­fejti, annál jobban örülünk. A haza azonban közös tulajdonunk ; annak érdekében együtt kell működnünk. Rajtunk nem múlt és nem fog múlni az egyesülés. A kinek pedig különlegesség és előjog kell, — azzal szemben nyiltan mutas­sunk rá a tévedésre. Körülbelül ilyen irányú működést vá­runk mi egy brassai magyar laptól. Ennek egészben eddig is megfelelt a mi „Neme­rénk“ ; haladjon tovább is mentői több si­kerrel ezen az utón. Azt nem is kell mondanunk, hogy ha- zafiság, nemzetiség, ipar, gázdászat, keres­kedés mennyire közössé teszik érdekeinket a körűibe fekvő vidékek : Háromszék, Csik, Udvarhely, Felső-Fejér és Fogarasföld, szó­val egész országrészünk lakóiéval; ezért tehát legyen a „Nemere“ mindazok érde­keinek ép oly közlönye, mint a miénk­nek. — Több mint két hónap óta Orbán Fe­renc* vezeti tényleg a lapot; nem tapasz­taltuk, hogy azóta hanyatlott volna. Meg­nyugszunk tehát azon változáson, hogy jö­vőre ő veszi át a szerkesztést. Kenyeres Adolfnak köszönetét nyilvá­nítunk a lap megalapításáért és fenntartá­sáért. Ezzel ajánljuk a „Nemerét“ mindazok buzgó részvétébe, a kik lennérintett elve­inkkel egyetértenek; a kik úgy vannak meggyőződve, mint mi: hogy igen nagy szükség Brassóban egy magyar lapot fenn­tartani. Brassó, 1871. Deczember 10. Gidofalvi Albert. — Száva Gerö. -- ifj. Lázár Gerö. — Korodi Mihály. — Jancsó Ferencz. — Fadoyas Bálint. — Gyertyánffy József. — Verzár Lukács. — Lapp Lukács. — Rödiger Rezső, t— Papp István. — Szabady Károly. — Jakó Pál — Temesvári Miklós. — György Ferencz. — Szele István. — Gáspár Ferencz. — Bányai Gerö. — Werzár István. — Tutsek Károly. — Szekula László. — Ifj. Temesvári János. Maurer Victor. — Keresztes Márton. — Temesvári Antal. — Verzár Sándor. — Forhansz. — Légárd József. — Kabos Ká­roly — Dr. Otrobán Nándor. — Ü. Maurer István. — Deme­ter Béla. Molnár János. Boronkai Mihály. Dusitska János. Tsukly Gusztáv. — Bogdán János. — Varga András. — Szi­lágyi. Kiss Antal. — Bállá János. — Járó János. — Vadady Ferencz jun. — Józsa Ferencz. — Csató János. — Szöts Dániel. -— Bagarus János. Gergely Elek. — Baklc István. —- Fischer. J. H. Sachs. — Baka-István. —' Bóka János. Bállá Károly. — Bányai Bogdán. — Márton. Gyertyánffy Ede. — Kenyeres Károly. — Schmidt Albert. — Vassady József. — Horváth Pál. — Szentiványi Soma. —Málcher Mó­ricz. — Újhegyi Béla. — Szöts Daniel. — Kovács József. A jóakaró ajánlást megköszönve,, a fent kitűzött programmed; szívesen magunkénak vallva, azon Ígérettel nyitjuk meg az elő­fizetést, hogy a fokozódó pártolást fokozott törekvéssel és a lap folytonos emelésével fogjuk megérdemelni, Legelébb is Ígérjük, hogy mihelyt az előfizetők eddigi számának emelkedését ta­pasztaljuk, a lapot, mostani ára mellett megnagyobbitott alakban fogjuk kiadni. Mindenképeu azon leszünk, hogy ezen országrész magyarsága méltólag képvisel­tessék lapja által; Kérjük tehát lapunk jó akaróit előfi­zetéseik megújítására, — egyszersmind arra is, hogy körükben másokat is előfizetésre buzdítani szíveskedjenek. Egyszerre beküldött 10 előfizető után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Előfizetési feltételeink az eddigiek, u. m. Egész évre ... 6 írt. — kr. Fél évre . . . 3 „ — „ Negyed évre . . . 1 „ 50 „ Szerkesztőség. Helyre igazítása a „Hajdani törcsvári uradalom jogi állapijához“ czimü, brassai városi közönség neve alatt ki­adott magyarázatoknak. (Folytatás.) A történelmi fejtegetés után át mennek a „magyarázatok“, a 22-dik lapon, a törcs- vári uradalom községeinek királyföldbe lett békebeleztetésök czáfolatába. Kövessük mi is a helyreigazításban. — Leghatalmasabb erősségül állítják fel ezen tekintetben az Approb. Const. III. R. 82 Tit. 1. Art. és annak záradéka némely homályos és épen azért félre magyarázott szavait: „Törcsvára ac bona, totales nempe et intégra© possessiones Bácsfalu, Türkös etc. omnino in comitatu Albensi existentia, — lege perpet.ua bonis fiscalibus annurne- rata esse.“ „Birássanak mint Törcsvára és ahoz tartozó jószágok és nem mint F u nd us Regiusböl, hanem tanquam bona fis- cália in Comitatu Albensi existentia ac e m a n i b u s fiscalibus с о n c a m- biata.“ „Hoc etiarn addito, hogy noha a torcsvári jószágok vármegyén vannak ugyan, mind azon által ottan a kapuszám után való adó kivetés ne legyen alkalmazva, úgyszintén a fiseális és egyéb vármegyei adótól mentesek legyenek, bűnvádi esetek­ben pedig a brassai tisztviselőknek jogok legyen, halállal való büntetésre nézve a ne­vezett jószágok lakói felett Ítéletet mondani és azt végre is hajtani.“ — Közelítsünk ezen, a szövegben vastag, kitűnő betűkkel nyomatott hatalmas bástyá­hoz. Mig ezt tennök azonban egy félre ve­zető sánezot kell még megkerülnünk. A 23-dik lapon a fennebi erősség vé­delméül az állittatik ugyan is, miszerint az approbatalis törvény czikkben a torcsvári uradalomnak , mint Fejérmegye részének világos és ismételt megnevezése, minden valószínűség szerint azon okból történt: mivel Fejérmegye követei, tiltakoz­tak, hogy ők a Törcsvára felőli végzésbe különben belé nem egyeznek „nisi ea sub praerogativa, lege, directione ab inhabitato- ribus civitatis nostrae Brassó possideantur, qua bona seu jura possessionaria in eodem Comitatu Albensi Transsylvaniae existentia a Fis-со vei alio aliquo domino terrestri possiderentur.“ — Mi ezen ide erőszakolt mellvédet nem csak hogy minden valószínűség szerintinek nem találjuk, hanem ellenkező­leg épen minden valósziniiséget nélkü­lözőnek látjuk. Hisz csak egy pillantást kell vetnünk a fenn idézett végzésre, hogy meggyőződjünk, miszerint az épen ellenke­zőket mond a tiltakozással, s épen más törvényt és igazgatást rendel a torcsvári uradalom községeire nézve, mint a Fejér- vármegyében levőkre, midőn azokat kivet- teknek mondja minden kapu szám utáni kivetés, fiskális és egyéb vármegyei adó­tól, s törvénykezésre nézve a brassai tiszt­viselőkhöz utasítja, s igy ezen követelt minden valószínűség csak olyan, mint ha azt állítanék, hogy a sár a szép idő következménye. — De első tekintetre feltűnik másfelől az is, miszerint ezen approbatalis czikkben a torcsvári uradalom községei és Fehérme­gye közötti viszony oly sűrűn van hang­súlyozva, hogy a józan Ítélet előtt azonnal nyilvánosnak kell lenni, miszerint ezen ál­lítás, nem valamely mellékes, hanem oly lényeges körülmény: minn ezen egész vég­zésnek alapulnia kell. Lássunk azért erről, mert felvilágosítást nyerünk erre a „ma­gyarázatok“ függelékében a XIII. számú okmányban. — Mint már előbb előadtuk volt, Törcs- vár tartozandóságaival együtt Ulászló király idejében Brassónak 6300 forintig inscribál- tatott és egyszersmind a várhatóság alatti

Next

/
Oldalképek
Tartalom