Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-12-12 / 99. szám
Brassó. 1871. Lis« évi folyam 90. szám. liodd. december 12. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer kedden és pénteken. Ára: Egész évre • • 6 ft. — kr. Félévre . • 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás: Kenyeres Adolf ügyvédi irodája, Nagypiaczon. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.—-Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Römer és Kamner nyomdájában. A ,.Nemere“ ügyében. Mi alólirottak a következő nyilatkozatot teszszük. Azon körülmény folytán, Hogy ezen lap alapitója és. eddigi szerkesztője, Kenyeres Adolf, állambivatalba lépése következtében a szerkesztőségtől megválni szándékozott, — összegyűltünk tanácskozni „Nemerénk“ sorsa felől. Legelébb is átalánosan és egyetemlegesen kimondottak, bogy ezen magyar lapot Brassóban okvetetlen fenn kell tartani. Annyival könnyebb volt ezen határozat mellett állhatatosan megmaradnunk, mert csakhamar meggyőződtünk, hogy lapunk fenntartása nem igényel anyagi áldozatot az eddigi pártolás mellett. Jelenleg, egy évi működés után 570 példányban küldetik szét a „Nemere.“ A pártolást az irány helyességének tulajdonítjuk; de különben is igen megvagyunk elégedve a Nemere irányával: ez okok folytán óhajtjuk, hogy a kivitel töké- lyesülése mellett tovább is az eddigi szellemben működjék. Magunk közt legyünk magyarok; más ajkú honfitársaink irányában legyünk honpolgárok. Úgy értjük ezt, hogy Erdély délkeleti felének magyarjai tegyünk meg mindent nemzetiségünk fenntartására, megerősítésére és kiművelésére. Ezen a téren utólérhetet- len sok a tennivalónk családi és társadalmi utón. Más ajkú honfitársainkkal szemben, polgári jogaink és kötelességeink gyakorlásában azonban ne a nemzetiség, hanem a polgári egyenjogúság legyen irányadónk. Arra kell törekednünk, hogy velünk egyenlő lelkesedéssel, egyenlő érdekeltséggel működjék bármily ajkú honfitársunk a közös haza javára, alkotmánya, szabadsága megőrzésére, kifejtésére. Nemzetisége saját tulajdona mindenik- nek ; azt saját körében mentői jobban kifejti, annál jobban örülünk. A haza azonban közös tulajdonunk ; annak érdekében együtt kell működnünk. Rajtunk nem múlt és nem fog múlni az egyesülés. A kinek pedig különlegesség és előjog kell, — azzal szemben nyiltan mutassunk rá a tévedésre. Körülbelül ilyen irányú működést várunk mi egy brassai magyar laptól. Ennek egészben eddig is megfelelt a mi „Nemerénk“ ; haladjon tovább is mentői több sikerrel ezen az utón. Azt nem is kell mondanunk, hogy ha- zafiság, nemzetiség, ipar, gázdászat, kereskedés mennyire közössé teszik érdekeinket a körűibe fekvő vidékek : Háromszék, Csik, Udvarhely, Felső-Fejér és Fogarasföld, szóval egész országrészünk lakóiéval; ezért tehát legyen a „Nemere“ mindazok érdekeinek ép oly közlönye, mint a miénknek. — Több mint két hónap óta Orbán Ferenc* vezeti tényleg a lapot; nem tapasztaltuk, hogy azóta hanyatlott volna. Megnyugszunk tehát azon változáson, hogy jövőre ő veszi át a szerkesztést. Kenyeres Adolfnak köszönetét nyilvánítunk a lap megalapításáért és fenntartásáért. Ezzel ajánljuk a „Nemerét“ mindazok buzgó részvétébe, a kik lennérintett elveinkkel egyetértenek; a kik úgy vannak meggyőződve, mint mi: hogy igen nagy szükség Brassóban egy magyar lapot fenntartani. Brassó, 1871. Deczember 10. Gidofalvi Albert. — Száva Gerö. -- ifj. Lázár Gerö. — Korodi Mihály. — Jancsó Ferencz. — Fadoyas Bálint. — Gyertyánffy József. — Verzár Lukács. — Lapp Lukács. — Rödiger Rezső, t— Papp István. — Szabady Károly. — Jakó Pál — Temesvári Miklós. — György Ferencz. — Szele István. — Gáspár Ferencz. — Bányai Gerö. — Werzár István. — Tutsek Károly. — Szekula László. — Ifj. Temesvári János. Maurer Victor. — Keresztes Márton. — Temesvári Antal. — Verzár Sándor. — Forhansz. — Légárd József. — Kabos Károly — Dr. Otrobán Nándor. — Ü. Maurer István. — Demeter Béla. Molnár János. Boronkai Mihály. Dusitska János. Tsukly Gusztáv. — Bogdán János. — Varga András. — Szilágyi. Kiss Antal. — Bállá János. — Járó János. — Vadady Ferencz jun. — Józsa Ferencz. — Csató János. — Szöts Dániel. -— Bagarus János. Gergely Elek. — Baklc István. —- Fischer. J. H. Sachs. — Baka-István. —' Bóka János. Bállá Károly. — Bányai Bogdán. — Márton. Gyertyánffy Ede. — Kenyeres Károly. — Schmidt Albert. — Vassady József. — Horváth Pál. — Szentiványi Soma. —Málcher Móricz. — Újhegyi Béla. — Szöts Daniel. — Kovács József. A jóakaró ajánlást megköszönve,, a fent kitűzött programmed; szívesen magunkénak vallva, azon Ígérettel nyitjuk meg az előfizetést, hogy a fokozódó pártolást fokozott törekvéssel és a lap folytonos emelésével fogjuk megérdemelni, Legelébb is Ígérjük, hogy mihelyt az előfizetők eddigi számának emelkedését tapasztaljuk, a lapot, mostani ára mellett megnagyobbitott alakban fogjuk kiadni. Mindenképeu azon leszünk, hogy ezen országrész magyarsága méltólag képviseltessék lapja által; Kérjük tehát lapunk jó akaróit előfizetéseik megújítására, — egyszersmind arra is, hogy körükben másokat is előfizetésre buzdítani szíveskedjenek. Egyszerre beküldött 10 előfizető után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Előfizetési feltételeink az eddigiek, u. m. Egész évre ... 6 írt. — kr. Fél évre . . . 3 „ — „ Negyed évre . . . 1 „ 50 „ Szerkesztőség. Helyre igazítása a „Hajdani törcsvári uradalom jogi állapijához“ czimü, brassai városi közönség neve alatt kiadott magyarázatoknak. (Folytatás.) A történelmi fejtegetés után át mennek a „magyarázatok“, a 22-dik lapon, a törcs- vári uradalom községeinek királyföldbe lett békebeleztetésök czáfolatába. Kövessük mi is a helyreigazításban. — Leghatalmasabb erősségül állítják fel ezen tekintetben az Approb. Const. III. R. 82 Tit. 1. Art. és annak záradéka némely homályos és épen azért félre magyarázott szavait: „Törcsvára ac bona, totales nempe et intégra© possessiones Bácsfalu, Türkös etc. omnino in comitatu Albensi existentia, — lege perpet.ua bonis fiscalibus annurne- rata esse.“ „Birássanak mint Törcsvára és ahoz tartozó jószágok és nem mint F u nd us Regiusböl, hanem tanquam bona fis- cália in Comitatu Albensi existentia ac e m a n i b u s fiscalibus с о n c a m- biata.“ „Hoc etiarn addito, hogy noha a torcsvári jószágok vármegyén vannak ugyan, mind azon által ottan a kapuszám után való adó kivetés ne legyen alkalmazva, úgyszintén a fiseális és egyéb vármegyei adótól mentesek legyenek, bűnvádi esetekben pedig a brassai tisztviselőknek jogok legyen, halállal való büntetésre nézve a nevezett jószágok lakói felett Ítéletet mondani és azt végre is hajtani.“ — Közelítsünk ezen, a szövegben vastag, kitűnő betűkkel nyomatott hatalmas bástyához. Mig ezt tennök azonban egy félre vezető sánezot kell még megkerülnünk. A 23-dik lapon a fennebi erősség védelméül az állittatik ugyan is, miszerint az approbatalis törvény czikkben a torcsvári uradalomnak , mint Fejérmegye részének világos és ismételt megnevezése, minden valószínűség szerint azon okból történt: mivel Fejérmegye követei, tiltakoztak, hogy ők a Törcsvára felőli végzésbe különben belé nem egyeznek „nisi ea sub praerogativa, lege, directione ab inhabitato- ribus civitatis nostrae Brassó possideantur, qua bona seu jura possessionaria in eodem Comitatu Albensi Transsylvaniae existentia a Fis-со vei alio aliquo domino terrestri possiderentur.“ — Mi ezen ide erőszakolt mellvédet nem csak hogy minden valószínűség szerintinek nem találjuk, hanem ellenkezőleg épen minden valósziniiséget nélkülözőnek látjuk. Hisz csak egy pillantást kell vetnünk a fenn idézett végzésre, hogy meggyőződjünk, miszerint az épen ellenkezőket mond a tiltakozással, s épen más törvényt és igazgatást rendel a torcsvári uradalom községeire nézve, mint a Fejér- vármegyében levőkre, midőn azokat kivet- teknek mondja minden kapu szám utáni kivetés, fiskális és egyéb vármegyei adótól, s törvénykezésre nézve a brassai tisztviselőkhöz utasítja, s igy ezen követelt minden valószínűség csak olyan, mint ha azt állítanék, hogy a sár a szép idő következménye. — De első tekintetre feltűnik másfelől az is, miszerint ezen approbatalis czikkben a torcsvári uradalom községei és Fehérmegye közötti viszony oly sűrűn van hangsúlyozva, hogy a józan Ítélet előtt azonnal nyilvánosnak kell lenni, miszerint ezen állítás, nem valamely mellékes, hanem oly lényeges körülmény: minn ezen egész végzésnek alapulnia kell. Lássunk azért erről, mert felvilágosítást nyerünk erre a „magyarázatok“ függelékében a XIII. számú okmányban. — Mint már előbb előadtuk volt, Törcs- vár tartozandóságaival együtt Ulászló király idejében Brassónak 6300 forintig inscribál- tatott és egyszersmind a várhatóság alatti
