Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

mostani gyűlésünkben megesküdjenek, kik meg nem esküdtek, az kik penig jelen nem volnának, székes helyeken effectuálják főtisztek előtt, jövendőben is esztendőnkét az kik még arra való időt nem értek volna, vagy gyűlésünkben vagy székes helyeken hogy megesküdjenek ő nagy saga nem impediálja. Harmadik Conditio. Hogy az fényes portától soha semmi időben el nem szakad, sem az országot elszakasztani nem igyekezik, hanem mindenekben kedvét keresi, és ahhoz illendő obsequiumot praestálja, Erdélynek az török császárral való régi frigyét intacte megtartja, úgy mindazáltal, hogy ha az porta is nyilván való romlásunkra s veszedelmünkre nem igyekezik, in tali casu ő nagysága is minden útakat módokat hazánk megmaradására elkövethessen az ország és tanácsok tetszéséből; az portáról hozandó athnaménak impetrálásában nem annyira maga személyére, mint az országnak közönséges hasznára és megmaradására vigyáz, azt peniglen mi formában kellessék sollicitálni, az egész tanács consensussából végezi, meghozatván az portáról első közeibik gyűlésen publicáltatja és az országgal közli. Negyedik Conditio. Hogy mindenekkel az jó szomszédságot, és szép békességet minden tehetségével oltalmazza és megtartja és senki ellen semminemű hadat offensive nem indít, ha méltó okot rá nem adnak, és ha szintén adnának is, az egész ország státusi megegyezett consensusokból cselekeszi, az portát is arra való annuentiáért nem sollicitálja ország engedelme nélkül. Ötödik Conditio. Hogy semmi követségeket, valamelyek constálnak, hogy haza az országot és közönséges dolgokat illetik, tanács nélkül meg ne hallgasson, se első jövetelekor, se azután el se bocsáthasson, azok nélkül, szállásokra is titkon senkit ne jártasson, és azokra való választ ő nagysága ne adjon, se követséget ne instituáljon az tanácsoknak tetszése és megegyezett akaratja nélkül, confoederatiókat is penig akar mely szomszéd avagy távúi való országokkal, királyokkal és fejedelmekkel, nem különben hanem az egész országnak minden statusinak megegyezett akaratj okból országgyűlésében tészen ő nagysága.