Református Kollégium, Marosvásárhely, 1941
13 lanchton Fülöp iskolájából kerültek ki. Frangepán egri püspök pedig biztosította a követet, hogy ez mindkét király országrészében így van és nemcsak a papok, hanem a nemes urak, sőt még a nép is meg van méte- lyezve. (Pokoly : Az erdélyi ref. egyh. tört. I. 48.1.) Azok az ifjak, akik Wittembergből visszatértek hazánkba, már Melanchton hatása alatt állottak és 1560-ban már a Duna Tisza köze reformátussá lett; aminek oka a Melius Péter reformátori működésében keresendő. Pokoly helyesen jegyzi meg, hogy „hazánkban úgy a lutheri, mint a kálvini reformátio egyaránt Wittembergből származott." Éz azok az ifjak és öregek, akik Wittembergben tanultak éppen itt Maros- vásárhelyen 1559-ben határoztak !és döntöttek a kálvini reformáció mellett. Ennek a zsinatnak a vezetője Meliusz volt és így itt hirdette először Kálmáncsehi, hogy az ő vallása magyar vallás. A marosvásárhelyi zsinat határozatainak folytatása a debreceni hitvallás lett, amely az úrvacsora kérdése mellé a kálvini hitrendszer sarkalatos tételeit beillesztette és ettől fogva már nem Wittemberg, hanem Genf lesz a magyar reformátusok irányító szelleme és ott pedig Béza Tódor lesz a magyar reformáció vezére és irányítója. A legérdekesebb jelensége az egyháztörténelemnek, hogy 1594-ig az ifjak legnagyobbrészt Wittembergben tanulnak, de összeköttetésben állanak Bézával. Ilosvai Benedek, Fegyverneki és mások nem a wittembergi tanárokat tekintik mesterüknek, hanem Béza Tódort, amit mutat az is, hogy Laskói Béza útján kapja meg a hazai pénzbeli támogatást és Fegyverneki ajánló levelében szintén Bézára hivatkozik, mig munkájában főmesterére, akinek buzdítása alapján írja meg munkáját. A wittembergi akadémiának e népszerűsége 1594-ig tart, amikor is a kálvinista hallgatókat végre is száműzik az akadémiáról. A wittembergi akadémián azonban nemcsak a hitre vonatkozó tudásukat bővítették ki a külföldi hallgatók, ellátták magukat mindazokkal a felsőbb Természettudományi ismeretekkel és nyelvtudományi felkészültséggel, amiket ma az egyetemek nyújtanak. Bár az első és iődolog a vallás volt, de a tudomány más ágaiban is megfelelő előképzést kaptak. Igv került Laskói 1580 bán a marosvásárhelyí schola particulara igazgatására. Az első részben már szó volt arról, hogy Laskói a De homine c. munkájában leközölte az ott 63 éven át tanult hallgatók névsorát. E munkájával egy névsorát közölte le az akkori töröktől feldúlt ország szellemi munkásainak. Már idézett munkájában a theologiai felfogását adja közre. De valódi nagy értékű munkája nem ezek a munkák, nem is Schreck jezsuitával való vitairatai, vagy a De homine c. munkájának az ember testének tudományos leirása, hanem az a nagyfontosságu munkásság, amellyel a
