Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1
1930-04-14 [035]
• A KÜLFÖLDI ÜGYFÉL ÜGYVEDJÉNEK PERKCLTSEGE. Egy hollandi cég 786 hcllandi forint erejéig pert inditott egy budapesti lakos ellen és a törvényszék a per során a cég jogi kénviselőjánek^ Székely Zsigmond dr t ügyvédnek saját szentélyében lolo pengő perköltséget Ítélt meg. Székely Zsigmond dr. erre az összegre végrehajtást kért, az alperest képviselő Baloghy Ernő dr. ügyvéd a végrehajtás elrendelése ellen felfolyamodással élt és annak elrendelését biztosíték letételétől kérte függővé tenni. Baloghy Ernő dr e . azt vitatta,hogy a perköltség, még ha az ügyvéd javára nam is külön megítélve, osztozik a tőke és a kamat sorsa an, rnág pedig ezek tekintetében a külföldi ügyfél javára nem rendelhető el feltétlenül a végrehajtás,, A királyi törvényszék határozatában különválasztotta az ügyfelet és az ügyvédet és kimondotta,hegy ha a perköltség fizetése az ügy véd javára az ő kezeihez fizetendőleg van itéletlleg megállapítva, akkor az ügyvéd jogosítva van biztosíték letétele nélkül is behajtani az összeget, mert ő külön jogalanyként szerepel. /MOT/M. —» — — — FELESEGGYILKOSSAGERT FELMENTES UTÁN TIZENOTEVI FEGYHÁZ. 1929 február 25-én Kunhegyesen az egyik tanyai lakásban az ajtófélfára felakasztva találták Márkus Mihály gazdálkodó feleségét* A férj a kritikus id3 pontban nem tartózkodott otthon, apjával együtt szekéren Fegyvernekre ment búzát Őröltetni. Márkus Mihály csak másnap délután érkezett haza tanyájára és akkor híresztelte el a szomszédok között,hogy a felesége, amig c távolt, öngyilkos lett. A csendőrség kihallgatta Márkus Mihályt is, aki azonban eleinte mit sem akart tudni felesége meggyilkolásáról, mig később bevallotta ,hogy az asszonyt ő tette el lát alól. Elmondotta,hogy feleségével rossz viszonyban élt, az asszony nőtartás miatt pert is inditott ellene és igy történt,hogy az emiitett nap reggelén, mielőtt a fegyvernek! malomba ment volna, felesége tréfából a saját nyakába vetett egy meghurkolt kötelet es azt kérdezte férjétől; "Jó les ,-e igy? Fel tudom-e Így akasztani maga*xi mat?" Márkus Mihály erre baját beismerése szerint megragadta a kötél végét és addig húzta, amig az asszony lélegzett. Ezután a holttestet felkasztotta az ajtóra és útnak Indult apjával együtt Fegyvernek felé. A csendőrségen Lett beismerő vallomását a férj azonban a szolnoki törvényszék* előtt viszszavonta, arra való hivatkozással,hogy a csnedőrök kikényszeritették belőle az önmagát terhelő beismerést. Ezen az alapon a törvényszék Márkus Mihályt a gyilkosság bűntettének vádja alól felmentette, azzal a megokolással,hegy noha súlyos gyanuokok szölanak a vádlott bűnössége mellett, a puszta gyanú okokra mar'asztaló ítéletet alapitani nem lehet. Most tárgyalta ezt az ügyö a budapesti tábla Kállay-tanácsa, amely Vargha József dr. királyi főügyész vádbeszéde alapján bürmsnek mondotta ki Márkus Mihály gazdálkodót a házastárson elkövetett szándékos emberölés bűntettében, és ezért tizenctévl fegy házra itélte. A táblai itélet megokolása rámutat, hogy még feltevés sincsen arra,hogy az asszony öngyilkos akart volna lenni, mert hiszen Márkusné közvetlenül a halála előtt való napon nagyobb élelmiszerbevásóriásokat eszközölt és általában jókedvűen és életvidámán niselkedett. A férjnek, aki szeretőt tartott és feleségével a legrosszabb házasviszonyban élt, minden oka megvolt arra,hogy az asszonytól megszabaduljon. A vádlott bűnösségére vall az a körülmény is,hogy feleségét eltemettette anélkül, hogy az asszony halálár°l a legközelebbi hozzátartoz°kat értesítette volna. A táblai itélet ellen mind a főügyész, mind a vádlott és védője Semmiségi panaszt jelentet tek be. A tábla egyébként a főügyész indítványára a súlyos büntetésre való tekintettel elrendelte a vádlott vizsgálati fogságba helyezését. /MOT/Ky.
