Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

Múzeum Levéltára, valamint SOTE Levéltár 1 /e 9. kötet -1842/49., 1/c 8.1848/49., Orvoskari szigorlati anyakönyv folyószám 277.1/c 8. kötet és MS 74 l/e 10. kötet —1843/44. 60. HANÁK Péter, 1985.161.; VÁMOS Henrik, é. n. (1929. XI. 10.) Zenker, Heifert, Hanák által is idézett művek és WINCKLER, Johann, 1875. 61. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Levéltára Liebermann hagyaték.; ZÉTÉNY Győző, 1945.; Országos Levéltár Hüm. 1849 Eüo. 115 H; 1731 . index 3958. 344 H; Közlöny 1849. 44. szám.OL. Hüm. 1849. Eüo. 2570 H, 2770 H; MIKÁR Zsigmond, 1869.; Virányi: Honvédtiszti koszorú 5780. szám, Budapest, 1869. Hőgyes: Emlékkönyv; OLÁH Gyula, 1876. 63.; MIKÁR Zsigmond, 1861., Bernstein és Linzbauer nem említi. 62. LIEBERMANN, von Leo, 1926. 207. 63. SOTE Levéltár Z. 426. 64. MIKÁR Zsigmond, 1869. 65. Virányi: Honvédtiszti koszorú 5780. szám, Budapest, 1869. 66. Liebermann hagyaték, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Levéltára 67. OLÁH Gyula, é. п.; MIKÁR ZSigmond, 1869.188. A biharmegyei honvédegylet 1867-ben alakul (Liebermann nem tagja); MIKÁR Zsigmond, 1891. (Liebermann nem szerepel benne.) 68. Debreceni Ellenőr, 1890. II. 15. 69. Szatmármegyei Közlöny, 1890. II. 16., 18.; Nagykároly és Vidéke, 1890. II. 15. 70. LITVÁN György - VARGA E János, szerk., 1982. 546547. 71. Uo. 565. 72. Jászi Oszkár naplójából, 1919. VIII. 10. (LITVÁN György, szerk., 2001.) 73. Uo.: 1919. IX. 7. (LITVÁN György, szerk., 2001.) 74. Uo.: 1921. IV. 19. (LITVÁN György, szerk., 2001.) 75. Liebermann Tódor második feleségének visszaemlékezései alapján 76. MTA Kézirattár 77. A keresztlevelek a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Levéltárában találhatók 78. Liebermann hagyaték, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Levéltára 79. MÁGOCSY-DIETZ Sándor, 1926. (A Kísérletügyi Közlemények XXIX. 1926. 3. füzetéből, különlenyomat) 80. Liebermann Pál - Rudihoz, MTA Kézirattár К 758/440. További adatokat Leóról lásd: Orvosi Hetilap 1926. VII. 25., Kísérleti Közlemények 1926. stb., stb. 81. KARASSZON Dénes, 1979. IX. 7. „Életművéből akár biokémiai, akár immunitástani, akár közegészségtani tevékenységét emeljük ki, meg kell állapítanunk, hogy ezek bármelyike bőségesen elegendő ahhoz, hogy híressé tegye nevét. Carel a kísérleti sejttan Nobel-díjas tudósa alig akarta elhinni, hogy a biokémikus Liebermann és a hygiénikus Liebermann egy és ugyanaz a személy... Ma már nem csak a fiatal medikusok, de talán maguk a professzorok sem tudják, hogy a LiebermannBurchard próba és egy egész sor más kémiai reakció névadója Liebermann Leó professzor, magyar volt... Kémikusként annyira neves volt, hogy sokan nem is orvosnak, hanem híres vegytantudósnak könyvelték el. Rá is szolgált erre: hazánkban az ő tevékenységének köszönhető a külföldön Berzelius, Wöhler, Liebig, HoppeSeyler és mások által bevezetett biokémiai irányzat meghonosítása az orvostudományban. Egymás után jelentek meg feltűnést keltő írásai... Közvetlen levelezést folytatott korának vezető tudósaival és új módszert dolgozott ki a hidrogénion koncentráció elektrometriás meghatározására. Az elektromos pH-mérés bevezetése a biokémiai vizsgálatokban egymagában is elegendő lenne a halhatatlansághoz." A Vegykísérleti Állomás vezetőjeként és a Kémiai Intézet igazgatójaként új módszereket dolgozott ki az élelmiszerek tápanyagtartalmának és különféle szennyeződéseinek meghatározására. Vizsgálta a borok kémiai összetételét, az ő kezdeményezésére létesült az Állami Borvizsgáló Állomás (1881). „A szakértő és szorgos munka eredményeképpen Liebermann a hazai élelmiszer hygienes vizsgálatok megteremtője... A modern immunkémia egyik megalapítójának tekinthetjük... Nagyon örültem, - írja önéletrajzában - hogy néhány alapvető kísérletemet Behring Emilnek bemutathattam... Kísérleteim nagyon megnyerték a tetszését, azokra későbbi beszélgetéseink alkalmával többször is visszatért..."; „A világháború idején sokat foglalkozott a tífusz és a kolera elleni védőoltások kérdéseivel... Évtizedeken át folytatott alapvető immunkémiai kutatásait összegezve, élete végén alkotta meg az immunitástan szelekciós hipotézisét, amelyben végeredményben Darwin származástani elméletének rendszertani, összehasonlító, bonctani, fejlődéstani, föld- és néprajzi és őslénytani bizonyítékai után annak immunitástani bizonyítékát kívánta szolgáltatni. Elmélete ugyan feledésbe merült, néhány évtizeddel később azonban Burnet Nobel-díjjal jutalmazott kutatásaiban klórszelekciós elmélet formájában újból feltámadt és sokáig tartotta befolyása alatt az immunitástani kutatásokat..." Külön fejezet a Liebermann-iskola jelentősége, közegészségtani munkássága, vagy a falusi lakosság egészségügyi viszonyairól írott munkái. 82. SOTE Levéltár LL. 32-es doboz, 35-ös doboz /939., 15016, másolat 47/19. 83. GRÓSZ Emil, 1939., I. 7. 84. Jászi Oszkár naplója: 1919. II. 15., 16., 19., 1920. II. 7., 1922. IV 13. (LITVÁN György szerk., 2001) 85. LITVÁN György - VARGA F. János, vál. és bev, 1991. 369-371. 86. Az orvoskari dékáni hivatal hivatalos iratai közt: A rendkívüli ülés jegyzőkönyve /VIII. 21./, XI. 25., valamint Liebermann Pál levele az orvoskar tanártestületéhez /1919. VIII. 18./ SOTE Levéltár. 87. PL: fordításait megtalálhatjuk Schopenhauer: Parerga és paralipomena /I-IV kötet/ Bp.1924. 88. Naponta rajzol, verseket és drámát ír, s ételköszöntőkkel kedveskedik a tábori szakácsnéknak. Közben olykor-olykor Pestre utazgat és teszi le szakosító szigorlatait, s folytatja a magántanári kollégiumok látogatását. Ennek köszönhetően 1915 májusától már 207