Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Szabó István: BesenyszÖg történeti adatai

pusztaként szerepel. Szögöt Esterházy püspök 1764-től, majd 1771-től kezdi jobbágyokkal betelepíteni, s míg Fokorú és Szászberek puszta köznemeseké maradt, Szögből és Szentivánból 1771-1774 között új település jön létre: Besenyszög.

12 Neve kettős összetételű. Első tagja, Beseny eredetileg Bessen-nek hangzott az itt folyó Bessen nevű vízfolyás után. A második tag, szög, eredetileg a Szög (Szeg) nevű középkori falu neve, amely „sarok, kiszögellés" jelentésű finnugor eredetű szavunk és minden bizonnyal két folyó, a Tisza, Miller vagy Tisza, Zagyva összetalálkozását jelöli ebben a térségben.

13 1804-ben a nagykiterjedésű Egri Püspökséget a katolicizmus eredményesebb terjesztése érdekében I. Ferenc pápai hozzájárulással feloszlatta, kihasítottak belőle két új püspökséget, a kassait és a szatmárit, a megmaradt területen pedig kialakították az Egri Érseki Egyházmegyét. A királyi alapító okmány Tiszapüspökiről, Besenyszögről és Tiszaszegről úgy rendelkezett, hogy „...ezen Káptalan (vagyis a szatmári) részére, ezelőtt az Egri Püspökséghez tartozó javakból az egyaránt Heves megyébe tartozó Besenyszög és Tisza-Püspöki községeket, továbbá Tiszaszeg pusztát összes tartozékaikkal együtt átírandónak és átadandónak rendeljük."

14 Szentiván, Fokorú és Szászberek továbbra is köznemesek birtoka maradt. Besenyszög földesura 1837-ben is a Szatmári Káptalan a községhez tartozó Homorszöggel együtt. Fokorú puszta és Szászberek földesura ugyanekkor Orczy György, míg Szentiván területe néhány kisebb nemes között oszlik meg. 1852-ben a Besenyszöghöz tartozó Tenke pusztát Szolnok városa, Fokorút és Szászberket Mayer János, Alsó-Szászberket Esterházy Pál birtokolja, a többi részek tulajdonosai pedig ugyanazok a családok, mint 1837-ben.

15 Mivel a századfordulón még mindig a Szatmári Káptalan a legnagyobb birtokos, ez azt jelenti, hogy a lakosság egyértelműen római katolikus. S bár 1893-ban egyéb vallásúak is betelepednek, a római katolikus népesség túlsúlya megmarad (3.720), s rajtuk kívül 13 görögkeleti, 17 ágostai hitvallású, 129 református és 74 izraelita lakja.

16 Az egyházi birtokon kívül a múlt század második felétől a legnagyobb birtoktest a Kohner-család kezén van, s ez a megye települései közötti legaránytalanabb birtokmegoszlás lényegében a második világháború végéig megmarad. A környéken hasonló sorsú település volt Tiszasüly, Fegyvernek és Örményes is. Amelyeket egy jó ideig ugyancsak nem telepítettek újjá. Tiszasülyt Palugyay Imre 1852-ben ugyan már községként szerepelteti, de szerinte a település a „nemrég telepített falu" szervezeti formájával rendelkezik. Ezeket a falvakat azért nem szervezték újjá, mert helyettük uradalmat létesítettek. Fegyvernek földesurai, a Domoszlay, Kompolthy, Losonczy, Orczy, Nyáry családok nemcsak a megyei életben játszanak szerepet, hanem jelentős országos méltóságokat is viselnek. Orczy István például a XVIII. század elején jászkun kapitány is, s mint ilyen jelentős telepítések kezdeményezője. Birtokát azonban maga nem szabad lakosokkal, hanem cselédekkel telepíti újra, s ez meghatározza a továbbiakban nemcsak Fegyvernek, de a környékén lévő Annaháza és Szapárfalva 12 1775-ben szerepel első ízben az Egri Érsekség összeírásában faluként: EÉL. Gazd. Lt. Liber 143/1. Protocolla Contractuum 152. Besenyszög összeírása. 13 SCHEFTSIK Gy. 1935. 378. p.; - EÉL. Gazd. Lt. Liber 152. Besenyszög összeírása.; - A Bessen nevű vízfolyás és az 1910 tájáig Bessenszögnek írott alakot Vö.: MTSZ; - KÁLMÁN B. 1968. 156. p. 14 BENEDEK Gy. 1970. 96. p. 15 PALUGYAY I. 1854. III. 368. p. 16 DVORZSÁKJ. 1895. 201. p. -140-