Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

révén létrejött kemeji részek község pecsétrajzainak variációiban falfigyelhetünk a tiszamenti falvak meghódolására, A haj.-kettődnek, hal-harmadnak, vagy hal-negyednek fizetési feltételeit és rajta a 39 hodito tamgainak jelét ki lehet mutatni. Kenderes haltized fizetése a török hódoltság alatt, a törökök által előirt szolgáltatásként még ismert volt. A pálos szerzetesrend is megkérte a községtol a haltizedet a 17. század folyamán. A szájhagyomány kardkultuszra utaló tradicióról is tud. Későbbi megjelenése, István király utáni törzsi telepítéssel hozható összefüggésbe. A kenderesi nemesi .házak falán a kardot tartó kar— ábrás címereket a 19. században még lehetett látni. A kard ősi va— rázseszközként szerepelt, ural-altáji örökség volt. A tonguzoknál, t , 4o mongoloknál, voguloknál egyaránt samaneszközül használtak. A csodatevő kard mágikus hatásának emléke is fennmaradt. Fegyvernek és Csépa cimere ezt megőrizte. A honfoglalás után a kard jelvényét a:ok a zsoldosok viselték, akik a hadak elővédjei, yagy a fegyverek kovácsai, vagy a királyi hatalom biztositói voltak, A Tisza vidékén Fegyvernek és Csépa körzete jelenthette e harcosok szállásterületét. A királyi várbirtokok szabad vitézei szintén e jelet viselték. A honfoglaló kabar nemzetségek közt levő szaracénok a fejlettebb,iráni hatású égkultuszt hozták magukkal, melyet a nemzetségi ágak átvettek és ural-altáji vallásos képzetekkel társítottak. Mivel Kenderes környékét alán vitézeikkel a nemzetségfő /bő/ szaracén ága nyerte el, érthető, hogy legmaradandóbb hatást itt az égkultusz gyakorolt. E kultusz jellegz lessége az, hogy a hetes beosztású ég hét planétáján lakó legfőbb istenséget tisztelték. Ebből alakult ki a napkultusz és az Égisten fiainak, köztük a Földistennek a tisztelete. Sámánaik jelvénye közt legelterjedtebb volt a nap, hold, csillagok és az égbenyúló hétemeletü életfa. A honfoglalók a természetimádásnak magasabb fokán érkeztek az uj hazába, ez elázte meg a ke — 41 reszténység felvételét is. Az ural-altáji népek kultusza honfoglalás előtti eredetre utal. Az Égisten fiainak neveit törzsi, ésr nemzetségi neveikben honfoglalás előtt használták. A Eöldístent a mongolok - \k -