Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

los rend Fegyvernek felé eső birtokából mintegy loo holdat elfoglal­tatott. Az ellenálló János rendfonököt ^kegyetlenül elverette", a vé­delmére felsorakozott szomszédos birtokos, Kompolti Jánosne jobbá­gyait nyilt harcban - többeket nyillövésekkel halálosan megsebesítve— leverte. Végül a Kompolti féle birtok egy részét is elfoglalta, A harcban a Kompoltiak-.;részéről Szecsédi Imre jobbágy elesett. Az el­űzött János prior helyébe debreceni Márk "vallásos testvér"-t álli­totta be egyházi szolgálatba, aki támogatójává és tanácsadójává lett, János prior és debreceni Márk ellentéte mögött a római katolikus és huszita egyházi tanok ütközése folyt. E harc a fegyvernek! Kompolti és a kenderesi jobbágyok radikális állásfdJglalását megerősítette. A határsértés és az egyházi birtok elragadása óriási visszhangot kel­tett és joggal nevezhetjük az erdélyi 1467. évi királyellenes felke­lés nyitányának, Pálóczi László országbiró - Mátyás párthíve, Kende­resi Balázs támogatója - az eseményeket Kompolti kontra Kenderesi Ba­lázs birtokvitájaként leszükitve próbálta kezelni. Azonban, a hely ­szinre kiszálló bizottság hat kenderesi jobbágy tanúvallomása, a Kom­polti jobbágyok és János prior ellentétes állásfoglalása alapján, hiá­ba állapította meg, hogy a kérdéses határt kenderesi jobbágyok ősi i^­dők óta a "Fekete halomig" birták, nem sikerült elszigetelt jelenségr ként csupán birtokjogilag kezelni, János prior és a fegyverneki job­bágyok nézeteltérése, a fegyvernek! jobbágyok és a kenderesi jobbágyok egyhangú vélemény-nyilvánitása, a jobbágyok antifeudalista felfogásá­nak és közös gazdasági érdekük nyilt felismerésének bizonysága. Az ü­gyet Pálóczi László országbírónak ezért nem sikerült lezárnia. Az országos hirüvé vált "vallási revoluciót" és annak hatását követ­kezményeiben felismerő Bessenyei. Mihály alnádor azonnal közbe lépett, mert az ismétlődő parasztmozgalmak ilyen nyilt forradalmát veszélyes­nak itelte, A Kenderesi Balazs-Kompolti vitat, a.Pálos szerzetes­rend birtokai, felszámolására irányuló törekvést egyben alkalmasnak ismerte fel arra, hogy Mátyás királynak Kenderesi Balázsba vetett bi­zalmát felszámolja, és ezzel a király központi törekvését megerőtle­nitse. Heves megyei befolyása révén olyan szituációt teremtett Л466­évi megyegyűlésen, hogy kedvező feltételek jöttek létre Kenderesi Ba­- 60 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom