Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

si és törőkszentmiklósi társulat Is csatlakozott, így 1886. január 1—tol a társulat összes vezetését a Középtiszai Ármentesitő Társulat Teszi át és székhelyéül Roffot jelölték ki./122/ Még az 1888—ík éri rendkívüli nagy és romboló" árviz az, amelyről szólni kell, A feljegyzések szerint ^az eddigi legnagyobb vizmagasságo— • kat ;j6val felülmúlva, a tiszaroffi vizmérczén április 3-án 8,-83 méternél kulminált, 1888. márczlus 29-én reggeli 4- órakor a Tisza-Baő és Fegyvernek: közötti töltés-nélküli természetes magaslatokon a legnagyobb erőfeszítéssel készi— tett nyúlgátakat a nagy vihar segítségével az árviz elrombolván, rohanva két felé vette irányát. Az egyik irányban a nagy fertőn felfelé elbori-* totta a tisza-beői natár felső részét,a gyendai, roffi, burai és taskonyi határoknak mintegy fele részét és a, kunhegyesl határ egy részét. A másik irányban pedig Fegyvernek, Kakát, Kenderes, Kisújszállás és Karczag határának egy részét.

M

/123/ A gyakran megismétlődő árvizve€iély kényszerítő* hatására gondoskodtak aztán a község védelméről # 1889—189o-ben elkészült a jelenlegi kövezett gát is, amely + lo,60 méterig védi a közsé^gat az árvíztől. Az árvizveszély megszűntével a belvizlevezetés is napirendre került. A község határának három mélyebb fekvésű területe van : Tólapos, Gyendai tó /rét/ és Kormó, 1901—ben a Középtiszai Ármentesítő Társulat elkészitette; a belviz levezetésének a tervét. A közgyűlésen azonban a rof.fi érdekeltek ellene szavaztak, mert gazdasági érdekeltségük nem fűződött hozzá* Ezért a belvlzlevszető csatorna nem épült meg, A tervezett csatorna padig a Tólapostól—Gyendai réten keresztül húzódott volna a tiszabői réti zsilipig ás itt ment volna a Tiszába, megoldva nt Jl_'Jc*$* #*t