B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

B. Gál Edit: Orczy István társadalmi felemelkedésének előzményei

bandérium kapitánya volt. Szintén a családtörténethez szolgál adalékként báró Orczy Lőrinc 1789-ben elhangzott halotti beszéde, melyet „Alexovics Baziliusz első remete Szent Pál szerzetbéli pap a fent nevezett szent egyházban az isteni igének magyar hirdetője" mondott az elhunyt emlékére. E halotti beszéd

1 egy része a dicső elődöket, s azok tetteit eleveníti fel. ,JBáró Orczy Lőrinc, akinek szép atyjának atyja János Pest vármegyei nemességnek vezérlő kapitánya volt, s a törökök nagy sokaságától nyomattván a pesti egyik kapuban a megtolakodott sokaságtól elgázoltatott és életét végzetté... Szép atyja György Szentgotthárdnál a török előtt elesett, nagyatyja pedig Gergely Buda várának a törököktül lett visszavétele alkalmatosságával sebeket vévén Egerben meghalálozott. " Az ősök a XV-XVI. században Somogy vármegyében Arczi, Arczill, Orczill néven még kisnemesi sorban éltek. 1572-ben az öszszeírások szerint Lukafalva (ma Gálosfa település része) és Tothfalu (ma Kistótváros Gálosfa mellett) Várday Zsigmondé és Orczy Zsigmondé volt.

2 A hagyomány szerint a megyében, Kaposvár mellett lévő Orci község névadói azok az Orchy lovagok voltak, akik részt vettek Koppány leverésében, s ezen szolgálatukért kapták a birtokot. Forrásokkal alátámasztható tény viszont az, hogy az első Orczy, aki Orci faluban az okmányok szerint, mint birtokos jelenik meg, III. Gergely 1666-ban. Tőle - mivel csak két lánya volt - testvérének I. Jánosnak gyermekei: V. István, II. György, IV. Gergely, III. Péter és 5 leány veszik meg a falut. 1676-ban V. István testvérei nevében is egyezségre lép sankóházy Sankó Miklóssal Orci falu ügyében, mely szerint Sankó Miklós a vasmegyei Kiscsömötében, Kispössénben, Nemesgencsen és Söptén a kiszolgáltatott javakat visszaadta az Orczyaknak, ezek pedig 360 forintban, zálogban hagyták nála Orci falut, melyet 1703-ban IV. Gergely vált vissza 427 forintért. Ezt követően a település a család „ősi fészke" lesz, melyet Orczy István végrendelete szerint mindig csak a legidősebb fiú örökölhet. A település az 1700-as évek elején, a török kivonulása utáni zavaros időkben teljesen elnéptelenedett. Viszszatelepítését Orczy István hajtotta végre 1735-ben. Petrovay szerint

3 1591 -ben az Orczillok már a Vas vármegyei Söptén, a XVII. század végén pedig a szintén Vas vármegyében lévő Csömötén bírtak részeket. Az adás-vételi iratokból is az látszik, hogy a család elsősorban erre a két településre koncentrált, itt szereztek területeket. 1610-ben I. István Söptén vásárolt kúriát, szántóföldet, réteket, majd 1626-ban Nemescsóban váltott magához területeket. Folyamatos birtokszerzésekkel és birtok eladásokkal találkozunk a családi levéltár átvizsgálása során. Ezek a források

4 azonban mindig csak rétekről, néhány 1 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 432. 2 TÍMÁR Péter 1999. 118. 3 PETROVAY György 1887. (ARCANUM DVD Könyvtár IV). 4 Királyi Könyvek, http://mol.arcanum.hu/digidat. 178