Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Diákkutatók munkáiból - Hajdu Viktor: "Hármat tízért, hatot húszért..." Fillérecskék az orosházi hetipiacról
172 Diákkutatók munkáiból büszke tartását is segítő központi hely volt. Egy-egy piacon szemlélődve pontos keresztmetszetet lehetett kapni az itteni mikrotársadalomról, a helyiek erkölcsi támpontjai is érzékelhetőek voltak. Noha a mai piacokon ennek már kevés nyoma, a még most is rendszeresen árusító nagymamámat kísérve, varázslatos helynek találom. Egy-egy település múltját megismerni a jelen tükrében igen tanulságos. Saját szülő- és lakóhelyünk történetébe, ünnepélyes alkalmaiba, sorsfordító változásaiba belepillantani lehet nagyszerű kötetek, hivatásos toliforgatók remeklései révén. Próbálkozásom optikája közvetlenebb. Az egyszerű hétköznapok jelentik életünk nagy részét, mégis ennek vész a leggyorsabban nyoma. Feltételezem, hogy most kezdett kutatásommal az elillanó emlékek után kapok. Noha nem a mindennapi munkavégzést vizsgálgatom, de az azt közvetlenül meghatározó és annak eredményét mérlegre tevő, Orosháza fejlődésének mindig lendületet adó közösségi színteret, hol nem csak az áru, de az információ is gazdát cserélt. Megköszönöm a velem tartó sutaságaimat elnéző, gondolataimat kiegészítő nagylelkűségét, miként hálás vagyok a helyi múzeum dolgozóinak segítségéért és a témáról velem beszélgetők életmeséiért. A legnagyobb magyar falu piaca porban, aszfalton „Az idő pénz. Szorgalom és munka, ez a becsületesség útja.”38 Balassa Pál Orosháza betelepítésének századik évfordulójára megjelentetett könyvecskéjében39 is érzékelteti a helyi piac jelentőségét: „Népesedvén ’s gyarapodván időnként a’ kezdetben kicsin Orosháza, most már 1137 házban 9899 lelket számlál. - Fekszik t. n. Békés-megyében nagy Károli gr. Károly György megyei főispán és Veiszenbergi gr. Trautmansdorf udvari nagy követ ő méltóságuk’jószágában. Négy szegletet alkotó területe, többnyire helyes szabályzatu útczákkal - melyeknek külön nevök van - bír és kivált a’ pi- acz körül ékes épületekkel diszeskedik.” Ez annál inkább jelentős, mert tudjuk, hogy 1773-ban Orosházán 432 ház volt, ám még mindössze 56 iparos és egy kereskedő élt itt. Veres József sem felejti el megemlíteni monográfiájában, hogy akkoriban: „kereskedelemben még nem eléggé jártas az orosházi”40. A helyiek egyre szükségesebbnek érzik a csorba kiköszörülésének szükségességét. Az útkeresés nem mindig döccenők nélküli: „A piaczokon emberek és állatok által összehalmozott szemét és ganéj mindennap gondosan eltakarítandó; - netalán mutatkozó szükség esetében a heti vásárok és napi piaczok a városon kívül, a lakosságra nézve ártalmatlan helyre teendők át.”41 38 A Pesti úti Hevesi kovács műhelyében falra akasztott felirat szövege. In: Id. Soós Béla: A országos hírű orosházi hetipiac. Orosháza, 2006.16. 39 Orosháza múltja- és jelenjének rövid vázlatát a százados innepi alkalomra 1844-ben Április’28-kán tudomásul közli Balassa Pál lelki pásztor. Aradon nyomatott Schmidt József betűivel. 15. 40 Veres József: Orosháza történeti és statisztikai adatok alapján. Orosháza, 1886.102. 41 1873-ik évi Cholera-járvány Békésmegyében. Közli s a megye közönségének ajánlja Dr. Kovács István Békésmegye főorvosa. Gyulán, 1873. 20-21.
