Hunya Sándor szerk.: Adatok a Tanácsköztársaság gyulai történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 2. Gyula, 1959)

A román megszállás alatt Perci Andrásnak bujdosnia kellett. Harcostársait, barátait a románok orvul meggyilkolták, vagy internálták. A románok kivonulása után, a fehérterror idején, bíróság elé állították. Hosszú ideig volt rendó'ri ellenőrzés alatt. Állandó üldöztetésben volt része, gyermekeit nem hagyták továbbtanulni »bűnei« miatt. Meghurcoltatása nagyban hozzájárult 1933-ban bekövetkezett korai halálához. Ketten a sok közül Balázs Ferenc Balázs Ferenc 1897-ben született. Tizenkét éves korában cipésztanonc lett. Már ekkor élénk figyelemmel kísérte a munkások'szervezkedését. Korán bekapcsolódott a gyulai munkásmozgalomba, a szocialista eszmékkel fiatalon megismerkedett. Állandóan képezte magát, szoros kapcsolatot tartott budapesti munkásokkal. Az első világháborúban az olasz frontra került. Az. 1918-as polgári demokratikus forradalom Gyulán érte. Mint forradalmi szociáldemokrata a forradalom továbbfejlesztésééri küzdött; öntudatos kommunistának vallotta magát. Amikor megalakították a bőripari munkások szakszervezetét, elnökké választották. A forradalom lehetőségeit kihasználva mind alaposabban elmélyült a szocializmus eszméiben. Kérésére Némel József gyakran jött Gyulára felvilágosító előadásokat tartani. Az 1919 március 15.-i demonstráció egyik szervezője volt. A tanácsköztársaság kikiáltása mán továbbfolytatta szervezőmunkáját. Mfihelyről-muhelyre járt és munkatársait, a dolgozókat a proletárdiktatúra megszilárdítására, a megszerzett vívmányok megtartására buzdította. Az első szabad választáskor tagja lett a munkástanácsnak. Ekkor még szorosabb kapcsolatba került a gyulai munkásvezetőkkel: Dundler Károllyal. Beleznaí Sándorral, Grünfeld Jakabbal. Gyulát az utolsó pillanatban, április 24-én hagvta cl, hogy fegyverrel védje a munkáshatalmat. Részt vett a Miskolc környéki harcokbaji, a 101. gyalogezrednél szolgált. Jelen volt Kassa visszafoglalásánál és részt vett Kassabéla felszabadításában is. Eperjesen találkozott Bokányi elvtárssal. A visszavonulás után Szolnok környékére került. A július 21.-i román burzsoá támadás visszaverésekor Fegyvernek, Kénderes, Kunhegyes Irányában nyomult előre elvtársaival. Azonban lőszer hiányában vissza kellett vonulniok. Balázs Ferenc rajával a visszavonulást biztosító!(a. Megsebesüli és a budapesti 17-es számú helyőrségi kózbázba került. A román csapatok bevonulása után a kórházból megszökött és október közepéig Dunakeszin dolgozott. Aztán útlevelet szerzett és hazajött Gyulára. A románok felügyelet alá helyezték és embertelenül bánlak vele, de a román burzsoá csapatokat felváltó Horthy-fasiszták se voltak hozzá emberségesebbek. Balázs Ferencet azonban nem tudták megtörni, a szocialista eszméket nem tudták kiölni belőle. A dolgozókat, munkástestvéreit továbbra is lelkesítette, buzdította a harc folytatására. Az 1930. szeptemberi munkásmegmozdulás aktív részese, egyik szervezője volt.