A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Cs. Szabó István: Danca, Mirhó, Sirató. Adatok vízföldrajzi nevek ismeretéhez

Danca, Mirhó, Sirató Mirhó-inneni, a Mirhón túl eső rész Mirhóhátnak..."

21 A mai Bajcsy-Zsilinszky úton, a Hunyadi úton s a Hősök útján hidak voltak keresztülvetve a Mirhón. A Mirhóhát, a Mirhó-inneni „Felső rísz", valamint a Danca-innen, a Dancahát „Alsórísz" legényei örökös harcban álltak egymással. Ez a hadakozás az 1920-as évek elején elenyészett. Olyan volt ez a csatározás, mint más települések egyes részei között lefolyt „háborúskodás". Gyermekkoromban még jómagam is hallottam a rigmust: „Mirhóhát, ne menj arra botot ád!", viszont: „Fegyvernek, ne menj arra megvernek!". Érdekes módon a valamikori Danca-inneni, Dancaháti részből „Fegyverneki rísz" lett, ma is van Fegyverneki utca azon a részen. Jóllehet, az már a Danca árka idején is létezett, s valószínűleg egy csoportját képezhette az újratelepülő Gyomára érkező családoknak. Hosszú kutatás után sem találtam nyomát annak, hogy a Bihar- vagy a Szolnok megyei Fegyvernékről van-e szó, de nagy a valószínűsége, hogy az utóbbi Fegy vernékről, melynek katolikus türelmetlen „új földesura" nem szenvedhette a református vallásúakat. Egy 1809. okt. l-jén kelt iratban „több lakostársak" panaszolják Gyomán az „Elöljáróknak", „...hogy az Helységnek jó darab részén keresztül, éppen a Körözsig egy ér megyén le, mely érben a Vizek esőzések alkalmatosságával - aminthogy mostan is -, annyira meg szoktak nevekedni, hogy azon érnek két mellyékén lévő épületjeinkben a Vizek miatt igen sok Károsodást szenvedünk... Minthogy azon Lapályból a Vizet Sehová botsájtani nem lehet, hanemha a Körözsbe, árkolás által..., egyik Lakostársunk ezt egy hellyen ellenzi, nem is engedi, jóllehet ez előtt ottan a Víznek menedékhellyé volt." Ugyancsak gyomai lakos panaszolja: „...Mírhóháton éppen a Canalis parttyán lévő Házam..., a' fennálló regulatio szerént ottan út leend s így az útban van, útban vagyon új istállóm..." Kérelmezi a Mirhó partját, hogy ott a lebontandó istállóját - kártérítés kérése mellett - újonnan felépíthesse.

22 A „Mirhó" folyót jelent, s itt Gyomán, meg sok helyen azt a csatornát nevezik Mirhónak, amely a községből levezeti az árkok, gödrök eső- és egyebek vizét a folyóba vagy más külterületre. A szántóföldek azon „vadvizeit" is „mírhó"-nak hívják, amelyek kanálisba folynak, vagy belvízlevezető társulatok által szivattyúztatnak gyűjtőhelyekre.

23 1. „Mirhók": Szentes, 1661, 1724, Gyoma, 1722 - házsorok vagy kertek között, kertek végén lévő vízlevezető árok. A „mirhók" sohasem vezetnek az utcákon, hanem mindig a házak között, éspedig elhagyatott, zárt helyen; 2. „mirhó"nak nevezik Gyomán a szántóföldről csatornába ömlő „vadviz"-et; 3. „mirhó" a szomszédos Dévaványán - lapály, árterület; 4. Csongrádon „mirhó" - békanyál.

24 - Endrődön a Juhász Gyula-Selyem utca-Toronyi utca által bezárt háromszög alakú üres térségből nyílik a Mirhói utca. Valamikor vízállásos térség lehetett.

25 - Ecsegfalva határában, a Berettyó folyó kanyarulatában: „Mirhó lapossá".

26 21 DÁVIDHÁZY 1834-1837. 2. 22 BML. Gyoma nagyközségi iratok. V. 317. A. b. 4-10. fol. 22, 114. 23 KNER 1932. 154. 24 ÚMTsz III. 1992. 1279. 25 Gyomaendrőd várostérkép. Gyomaendrőd, 1992. C3 zóna. 26 MRT 6. 75. 239