Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR ÁLTAL BETÖLTÖTT FUNKCIÓK TÁRGYI EMLÉKEI
vastárgy, mely esetleg pajzsdudorként értelmezhető (56. ábra, 5.). A lapos, csepp alakú lemez szélesebb része félgömbszerűen kidomborodik. Erős korrodálódottsága miatt szegecsek helye nem látható rajta. Pajzsdudorokat még 17. századi boldákon (ökölpajzsokon) is találhatunk. 394 A várban eddig három - töredékes — sarkantyú került elő. Egyik még 1977-ben a „Deákház" (22.) előtti udvarszakaszon, a sziklát közvetlenül fedő talajrétegből, egy másik a kert (29.) és az északi palotaszárny közötti tomácszakasz alatti feltöltést megelőző járószint alól, a harmadik pedig a konyha (21.) északkeleti sarkában, közvetlenül az utolsó járószint alatt. Ez utóbbi annyira korrodált és töredékes, hogy abból komoly következtetéseket a restaurálás előtt levonni nem lehet. A másik két példány az általában a 14. századra datált gótikus sarkantyúk csoportjába sorolható. Igaz, hogy már többen felhívták arra a figyelmet, hogy ez a típus még a 16. századot is megérte, 395 a füzéri példányokról - rétegtani helyzetük miatt - ez nem állítható. Sajnos tehát jelenleg egyetlen olyan sarkantyút sem ismerünk, mely témánk szempontjából fontos volna. 6. Egyéb hadieszközök Egyéb hadieszköznek tekinthetőek a dobok és a zászlók. Dobokat rendszeresen számba vettek a különböző évek leltározói. A várban csaknem mindig három volt belőlük: két nagy rézdob és egy „gyalog" dob. A gyalogdobot mindig a kapu közében (12.) tartották (talán riasztásra szolgált), rézdobokat hol itt, hol ott. 1670-ben kivételesen két pár rézdobot találtak. 1620-ban és 1623-ban két zászló is volt a várban. Előbb a kapu közében, később a kaputorony első emeletén ( 13. ) találtak rájuk. Úgynevezett „gyalog" zászlók voltak, tehát viszonylag nagy méretűek lehettek. 396 Ezeknek a tárgyaknak nem maradt régészeti nyomuk. 394 Kalmár, 1971., 325., 127. kép. 395 Holl-Parádi, 1982, 82, Gere, 1993, 32, Fülöp, 1994,224. 396 Pandula, 1986, 241. II. RABTARTÁS A várban őrzött rabokról többször történik említés. Az ugyan kérdéses, hogy az 1558-ban a viszonylag távoli Sámogy (Zemplén megye, Nagymihálytól délre) Bajory Lénárt füzéri várnagy által fogságba hurcolt jobbágyai Füzéren raboskodtak-e, 39 de az már bizonyos, hogy Bácsmegyei Gáspár 1589-ben ide hurcoltatta Petheő István 11 jobbágyát. 398 1600-ban a valamilyen sérelmen felháborodott füzériek a porkolábbal az élen Regéc vára ellen vonultak, s kis híján meg is ostromolták. Mivel ekkor a várnagy csak három darabontot hagyott Füzéren, a magyar (eszerint talán törökök is voltak itt) foglyok fellázadtak, s egy részük meg is szökött, a többiek, akiket a füzériek kellőképpen „vagdaltának", ott maradtak. 399 Ugyanebben az évben, majd 1601-ben is, Rákóczi Zsigmond többször is tiltakozik Báthori Istvánnál, mert regéci emberei közül néhányan Füzéren vannak kegyetlen fogságban. Rákóczi szerint Regécen csak olyan füzériek vannak fogságban, akiket „véren fogtak" (tetten értek). 400 Az 1623-ban készült leltár idején hat rabvasat rabokon találtak. 1655-ben Mosdóssy Imre tartotta fogságban a füzéri várban egy géberjéni (!) (Szatmár m.) részegeskedő jobbágyát. 401 Az ugyanebben az évben, Simon András porkoláb számára készített instrukció kétszer is kitér a rabtartásra. Az instrukció előírja a foglyok folyamatos felügyeletét. Halálra ítélt rabot tilos volt hosszasan fogva tartani. Az uradalomhoz tartozó jobbágy őrzéséért 24 dénár járt a várnagynak, a darabontoknak semmi, idegen rabok őrzéséért 3 forint járt a porkolábnak és 24 dénár a darabontoknak. 1670 szeptemberében a szepesi kamara arra utasította Juhász István fuzéri provisort, hogy fogassa el az összes Bisten lakó gazdát (akik megtagadták, hogy Sacára menjenek dolgozni) és vetesse tömlöcbe őket Füzér várában, ahonnan újabb parancsig ne engedje ki. 402 A tömlöcök A rabokat a 17. században négy helyen is őrizték. 1620-ban és 1623-ban a használaton kívüli, fával befedett kutat kúttömlöcnek, tömlöckútnak nevezik. Eszerint e kút, vagy ciszterna időnként rabtartásra is szolgált. Ez az objektum ma a vár 397 Tóth, 1990, 26. 398 Feld-Cabello, 1980, 68. 399 MOL E 148. (NRA), fasc. 628, Nr. 51. 400 MOL E 148. (NRA), fasc. 628, Nr. 52, 55. 401 Baán, 1944, 63, 85. 402 MOL E 244. (Minutae Expeditiones camerales), 25. cs, 1670. szeptember, 78.
