18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

TÁRSADALOMTÖRTÉNET - Közösségi rend és egyéni törekvések a 18. századi falu életében

a falu nyájaiba adja, porgolátokat rakasson, a falu elüljáróságának rendelkezése szerint tilalmakat megtartson, művelési rendszerhez és szabaduláshoz igazodjék. Miközben a szabad élő földből magának foglalt részeket ő tette tilalmassá a falubeliek számára, tehetősebb úr nem habozott a közösség által határozatba ment tilalmakon túltenni magát. Gyakran alkalmazott törvényt nem ismerő gazdatisztet, aki, akárcsak ő maga, érdekelt volt a jobbágyok rovására kiszabott büntetéspénzekből származó jövedelemben, s nem riadt vissza súlyos jogtalanságok elkövetésétől. Legtöbb tilalomrontó kártétel az urasági cselédek mások érdekével nem törődő gondatlanságából eredt. Ezekben is - föltéve, hogy nem másik földesúr vette zokon őket, s vitte az ügyet szolgabíró elé vagy pörre - a község bírája s esküdtjei voltak hivatva kártérítésen fölül bírságot is szabni. Torda vármegyének azonban azt kellett megállapítania, hogy falusi elüljáróságok erőtlenség, hanyagság vagy a birtokosoktól való félelem miatt az erőszakosoktól sok esetben nem védik meg a tilalmasokat; ezért a szolgabírák kötelességévé tette, hogy a tilalmasok rovására elkövetett kihágásokat kivizsgálják, az alispánnak jelentsék, s törvény szerint büntessék. Ugocsa megye pedig a közjó s a falvak megmaradása érdekében ismételten azzal hagyta meg a tilalmasok jó rendben tartását s - ahol megsértésük könnyen bekövetkezhet - idejében a szükséges sövényekkel és sáncokkal való elzárását, hogy gyakran megtörténik kaszáló, vetés lelegelése, haszontalanná téve a paraszt esztendei erőfeszítését. Szükségesnek tartotta ezért elrendelni: ha hatalmas lakosok vagy földesúri cselédek tilalmas mezőt nyíltan vagy titkon lelegeltetnek, vagy kanász sertéseket oda beenged vagy -hajt s rétet föltúrat, a szolgabíró rójon ki 12 forint bírságot, s ha ezt az érdekelt személyre való tekintettel nem tenné meg, a vármegye indítson eljárást a büntetés megvételére.

44 Amikor a földesuraság önálló igényeit érvényre juttatva behatolt a falu határába, korlátozta a közösség rendelkezését a szabad élő földről, ezt s vele a falubeliek megélhetését összébb szorította, az egyéni birtokú jobbágyföldekből is kisajátított magának, s nem tartva magát a gazdálkodásnak közösség által előírt rendszabályokhoz, az egyes jobbágyok gazdaságában is károkat okozott, már ezáltal is rést ütött a falunak törvényéhez igazodó régi rendjén és egységén. Mindezen túl a falubeliek szemében sem lehetett közömbös, hogy a közösségnek korábban szinte egyedül irányadó akaratával szemben hatalmi szóval egyéni érdekek jutottak érvényre. Ilyen lehetőségnek közvetlenül érzékelt példája, párosulva a falusi önkormányzatnak a földesúri nyomás alatt, a bíró függő helyzetbe jutásán keresztül történt meggyöngülésével, a parasztok körében is egyéni érdekek kibontakozása felé egyengette az utat a közösnek rovására. Egyéni birtoklás a közösön 44

CS I. 441-442, III. 341-342, V/l. 605 (nemes lelegelteti a falu által tilalmassá tett szántó- és rétdarabot, s mikor ezért a bíró megbírságolás céljából zálogol akar venni tôle, öccsével együtt vasvillával rátámad, s veréssel fenyegetve elkergeti, majd a kirótt bírságot nemességére hivatkozva nem Fizeti meg; erre a vármegye kétszeres bírsággal sújtja); I. 125 (ha nem bírnának a hatalmaskodóval, Háromszék azt rendeli, hog)'verjék félre a harangot, s a falu keljen föl ellene). P. Prileszky: i. m. 84-85, 92,129-130.