A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Barna Gábor: Halottlátók Borsodban

nyel vagy pénzzel fizetnek érte.

12 A hiedelemnek a falusi közösségek életére gyakorolt hatását más oldalról is lemérhetjük. Régebben egy alkalommal egyegy faluból többen mentek egyszerre valamelyik halottlátóhoz. Legtöbbször olyan gazda vitte el az asszonyokat kocsival, akinek a felesége vagy valamelyik hozzátartozója maga is oda készült. Az ilyen útért gyakran nem fizettek a gazdának semmit, hanem más alkalommal ajándékkal, segítséggel stb. viszonozták. Előfordult azonban, különösen akkor, amikor idegen embert fogadtak meg, hogy a fuvarért azonnal fizetni kellett. Napjainkban már autóbuszon vagy vonaton utaznak a putnoki halottlátóhoz. Hajdúdorogon azonban — ahol az uralkodó görög katolikus vallás miatt erős a hagyományokhoz való ragaszkodás — erősen él e hiedelem is, amit kihasznál a régi fuvarosok helyét átvevő néhány személygépkocsi-tulajdonos. A modern közlekedési eszközt kivéve minden megfelel a régebbi gyakorlatnak. Most is összevárnak három-négy embert, hogy megteljen az autó, s csak akkor indulnak el. A Putnokon töltött idő alatt a sofőr kint várakozik, s a beszélgetés végeztével azonnal visszaindulnak Hajdúdorogra. Az oda-vissza szállításért minden utas kb. egy napszámnak megfelelő összeggel tartozik. A halottlátó mitikus alakjáról szóló hiedelmek azokon a településeken élnek legerősebben, ahonnan az előbbiekben említett halottlátók valamelyikét rendszeresen felkeresték, illetve napjainkban is felkeresik. Itt ugyanis a különben általánosan ismert hiedelem-elemeket egy-egy konkrét személyhez köthetik. Hasonló a helyzet a néphit által emberfeletti erővel felruházott más mitikus alaknál, pl. a gyógyítóemberek, a veszettdoktorok esetében is. Példának néhány ilyen személyt említek csak. A tiszaroffi gyógyítóemberek kb. 50 kilométeres körzetben gyógyítottak, illetve ilyen távolságból keresték fel őket. A Tiszántúlon ez a határ délen kb. a Tiszapüspöki—Fegyvernek vonalig, keleten pedig Kenderes—Tiszafüred vonalig terjedt. A karcagi veszettdoktorok híre nemcsak a Nagykunságban, hanem a Hortobágyon és a Hortobágytól délre fekvő településeken, valamint a Sárréten is elterjedt. A táltos hiedelem esetében pedig megemlíthetem a tiszafüredi Pézásó Pista alakját, akit általánosan ismernek a Hortobágyon, a Nagykunság északi részén és kb. a mai tiszafüredi járás területén. E rövid vizsgálat is azt mutatja, hogy két terület összehasonlításakor, viszonyának, kapcsolatainak vizsgálatakor nagymértékben figyelembe kell venni a folklorisztikus jelenségeket is, s nem elegendő csupán a gazdasági jellegű kapcsolatok, településtörténeti tények stb. feltárása. BARNA GÁBOR JEGYZETEK 1 E keleti kapcsolatokat jelenleg nem célom vizsgálni. 2 A vizsgált települések a következők: Tiszabura, Tiszaderzs, Abádszalók, Tiszaszőllős, Tiszaszentimre, Tiszaigar, Tiszaörs, Nagyiván, Kunmadaras, Karcag (Szolnok megyében), Egyek, Tiszacsege, Üjszentmargita, Polgár, Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Debrecen (Hajdú-Bihar megyében). ;! Saját gyűjtéseim és a Szolnok Megyei Néprajzi Atlasz 125. kérdéscsoportja mellett felhasználtam még: Kresz Mária: Fazekas, tálas, korsós. Ethnographia, LXXI. 1960.