A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Bolvári-Takács Gábor: Tudomány, kultúra és művészet a Zempléni Múzsában

Alapítvány is támogatónk. A kivitelezést az első öt számnál a miskolci Sprint Nyomda végezte, azóta a debreceni Kapitális Nyomdával dolgozunk. A Zempléni Múzsa szerkezete állandó. Az első öt évfolyamban Tanulmányok, esszék; Szépirodalom; Művészportré; Archívum; valamint Szemle rovatokkal jelentünk meg, a hatodik évfolyamtól a tematika Tudomány és társadalom; Művészet; Szépirodalom; Szemle rovatokra módosult. A lap első harminc számában 648 közlemény jelent meg, ebből 270 szépirodalmi mű (vers, novella, dráma, műfordítás). Eddig összesen 357 szerzőtől közöltünk publikációt, közülük 138 költő, író, műfordító. Lapunkban - alkotásaikkal együtt - 25 művészt (festőt, grafikust, szobrászt, építészt, népművészt), továbbá öt művészeti közgyűjteményt mutattunk be. A folyóirat eddigi számait átlapozva impozáns szerzői névsort találunk. Lapunk tudományos színvonalát jelzi, hogy az MTA tagjai közül publikált nálunk Keviczky László villamosmérnök, Király Tibor büntetőjogász, Mádl Ferenc nemzetközi jogász, Meskó Attila geofizikus, Orosz István történész, Ujfalussy József esztéta, R. Várkonyi Ágnes történész; az MTA doktorai közül Bacsó Béla filozófus, Balassa Iván etnográfus, Balázs Géza nyelvész, ifj. Barta János történész, Bónis Ferenc zenetörténész, Dankó Imre etnográfus, Derne László nyelvész, Füredi János pszichiáter, Gunst Péter történész, Hoppal Mihály etnográfus, Karasszon Dénes orvostörténész, Móricz Lajos hadtörténész, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Romany Pál agrártörténész, Somogyi Sándor geográfus, Surányi Dezső agrobiológus, Tuba Zoltán növényökofiziológus, Végvári Lajos művészettörténész, Vitányi Iván szociológus. A Zempléni Múzsában folyamatosan jelen vannak az Észak-Magyarországhoz kötődő szerzők - kutatók, egyetemi oktatók -, illetve a régióhoz kapcsolódó témák. Benke György egyháztörténész, Bónis Ferenc zenetörténész, Dobay Béla tanár, Hörcsik Richárd egyháztörténész, Kováts Dániel irodalomtörténész, nyelvész, Pocsainé Eperjesi Eszter etnográfus, muzeológus, Szabadfalvi József jogtörténész, Vámosi Katalin művészettörténész, Viga Gyula etnográfus, továbbá az irodalmárok közül Balázs Ildikó irodalomtörténész, költő, műfordító, Cseh Károly költő, műfordító, Fecske Csaba költő, Halászi Aladár költő, Katona Kálmán költő, Tusnády László irodalomtörténész, költő, műfordító, Vass Tibor író, költő már állandó szerzőinknek számítanak. A Szépirodalom rovat Lapis József vezetésével egyébként is fölnőtt a magas színvonalú hazai periodikákhoz. Jelen vannak a kurrens áramlatok, kialakulni látszik a laphoz kötődő, fiatal szerzői kör, közreadunk prózát, lírát és drámát, beleértve a műfordításokat is. Örvendetes, hogy az egykor Sárospatakon tanult írók, költők közül megjelent nálunk Fekete Gyula, Képes Géza, Koncsol László, Kurucz Gyula, Mács József, Mészöly Dezső, Tóth-Máthé Miklós. Visszatérve a tudományokhoz, tallózzunk a régió történelmével, néprajzával, kultúrájával, természeti viszonyaival foglalkozó írások között! Példaként sorolhatjuk Balassa Iván: Tokaj-Hegyalja történelmének fő vonásai (2002/3. sz.), Baráth Béla Levente: Vizuális nevelés Sárospatakon 1797-1902 között. Adalékok a Sárospataki Református Kollégium történetéhez (2005/3. sz.), Barcza József: A pataki szellem (2006/4. sz.), Beke Pál: A közösségfejlesztés sárospataki lehetőségei (2007/1. sz.), Bertha Zoltán: Magyarság, irodalom, patakiság (2001/1. sz.), Bihari Zoltán: A Zempléni Nemzeti Park létrehozásának céljai és feltételei (2008/2. sz.), Bolvári-Takács Gábor: Ballagi Géza és a pataki jogakadémia (2007/3. sz.), Bolvári-Takács Gábor: Teleki József, Sárospatak és az Akadémia (2005/2. sz.), Bolvári-Takács Gábor: A Vay-család a társadalmi, politikai közéletben (2008/1. sz.), Dankó Imre: Emlékezés egy tudós lelkipásztorra (2003/1. sz.),