A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

FRISNYÁK Zsuzsa: Szekerezés a vasutakhoz. A magyarországi vasútállomások vonzáskörzetei, 1895

pontján fekvő Mátészalka állomás vonzáskörzete - hasonlóan a többi, egy vasútvonal vé­gén fekvő állomáshoz - nagyobb a vártnál: 12 helység mintegy 21 ezer lakosa tartozik ide. 3. Dunántúli vonzáskörzetek Fejér megye vasúthálózata rendkívül fejlett. Itt található az ország legsűrűbb háló­zata (100 négyzetkilométerre 26 km), de a megye mutatói a 100 ezer lakosra eső vasút­vonalak hosszában (112 km) is igen magasak. Székesfehérvár állomásra 11 (49 ezer lakos), Bicskére kilenc (21 ezer lakos) településről érkeznek a fogatolt jármüvek. Adony-Szabolcs vonzáskörzetébe öt falu (14 ezer lakos) tartozik, Sárosd állomásához pedig 8-8 helység. Tolna megye 104 települése fuvarozta áruját valamelyik vasútvonalra. A megye legfontosabb vasútvonala a Budapest-Fiume közötti, legnagyobb vonzáskörzettel bíró vasútállomása a Sárbogárd-Szekszárd közötti mellékvonal végpontján fekvő Szekszárd. Szekszárd állomáshoz hét település 28 ezer lakosa tartozik. Számottevő vonzóerővel bír Nagydorog (8 település, 26 ezer lakos), Dombóvár (13 település, 23 ezer lakos), Bátaszék (8 település, 21 ezer lakos). A paksiak Nagydorogon adják fel árujukat. Dombó­vár állomást három megye (Somogy, Baranya, Tolna) lakosai keresik fel. Baranya megye legnagyobb vonzóerővel rendelkező állomása Pécs. Pécs állomás­ra 23 település (58 ezer lakos) szekerezik. Jelentős számú, de alacsony lakossággal ren­delkező település tartozik Baranyaszentlőrinc (25 falu, 15 ezer lakos) körzetébe. A megyét észak-déli irányban átszelő mellékvonali vasútvonal - az Újdombóvár-Pécs­Dálja-Bosznabród 172 km hosszú baranyai szakaszának vonzáskörzetében mintegy 118 ezer lakos él. Somogy megyében nem találunk kiemelkedő vonzáskörzettel rendelkező vasútál­lomásokat. A megyeszékhely állomásához 22 település alig 30 ezer lakosa tartozik. A megyét két fővonal (Budapest-Fiume, ill. a déli vasúti Budapest-Pragerhof közötti) is érinti, de a megye áruforgalmában inkább a regionális ill. kistérségi jelentőségű vasútvo­nalak játszanak szerepet. A 60 km hosszú, Balatonszentgyörgy-Somogyszob közötti helyiérdekű vasúthoz 53 ezer ember, a Somogyszob-Bars (47 km) közötti pályához pedig 23 ezer ember kötődik. A megyét a kis népességszámú települések jellemzik. Böhönye állomásra tíz faluból (17 ezer lakos), Daranyba 14 (12 ezer lakos) érkeznek a fogatolt jármüvek. Hasonló a helyzet Szigetvár állomás esetében is (21 helység, 18 ezer lakos). A több vasútvonal csomópontjában fekvő Dombóvár vonzáskörzetébe 13 telepü­lés (23 ezer lakos) tartozik. Komárom megye közlekedésföldrajzi pozíciója kiváló. A megye települései két nagy forgalmú fővonalat (Budapest-Marchegg, Budapest-Lajtabruck) vehetnek igénybe, sőt nagy tömegű termények szállítására a Dunát is. A megyében nincsenek számottevő vonzáskörzettel rendelkező állomások. Komárom-Újszőny állomásához például öt tele­pülés (22 ezer lakos) szekerezik. Ennél nagyobb a vonzáskörzete Tata-Tóvárosnak (10 helység, 27 ezer lakos). Bánhidára 9, Udvardra kilenc falu indítja a fuvarszekereit. Esztergom megyében néhány szerény vonzóerővel rendelkező állomás létezik. A megyeszékhely vasútállomásánál (2 település, 11 ezer lakos) fontosabb a Budapest­Marchegg közötti fővonalon fekvő Köbölkút állomás. Ide szekerezik 16 falu 21 ezer lakosa. Veszprém megyében Pápa állomás vonzáskörzete a legnagyobb: 20 település mintegy 32 ezer lakója tartozik a hatókörébe. Pápa után Veszprém állomás (10 helység, 22 ezer lakos), majd Devecser (11 falu, 15 ezer lakos) következik. A Székesfehérvár­Kiscell közötti helyiérdekű vonalon fekvő Hajmáskér, Tüskevár és Várpalota állomásoknak kb. egyforma a vonzáskörzete: 8-10 település 12 ezer lakója. 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom