A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KUBINYI András: Központi helyek a középkor végi Abaúj, Borsod, Heves és Torna megyékben

A forráshiány miatt vitatott pl. a miskolci sokadalmak léte is.

47 Végül biztos, hogy én magam sem ismerek minden vásáradatot. Talán ennek a hibának a következménye, de lehet, hogy a jelenségnek mélyebb oka van, a központi és vásártartó helyek egymáshoz viszonyított arányában a NyugatDunántúl és az északkeleti négy megye közti eltérés (V. táblázat). Említettük, hogy a központi helyek közé azokat a településeket vettük csak fel, amelyeket vagy legalább egyszer oppidumnak neveztek, vagy pedig ahol hetipiacot, illetve sokadalmat tartottak, azaz vásártartó helyek voltak. Arról is volt szó, hogy Lengyelországban viszonylag nagy számú olyan oppidum volt, amelyek nem tartottak vásárokat. Ilyen módon megállapítható a hazai nem vásártartó oppidumok aránya, ha a központi helyek között megkülönböztetjük a vásártartókat. V. táblázat: A központi és a vásártartó (sokadalom- és hetipactartó) helyek egymáshoz viszonyított aránya a Nyugat-Dunántúlon és az északkeleti négy megyében a) Nyugat-Dunántúl Megye Központi hely Vásártartó hely Ez utóbbi %-a Sokadalmas Piachely Győr 7 5 71,4 3 4 Mosón 9 7 77,8 5 4 Somogy 36 34 94,4 13 26 Sopron 19 15 78,9 8 13 Vas 31 23 74,2 12 21 Veszprém 20 16 80,0 6 16 Zala 55 39 70,9 13 35 Összesen 177 139 78,5 60 119 b) Északkeleti négy megye Abaúj 16 7 43,8 4 7 Borsod 19 15 78,9 6 13 Heves 26 16 61,5 11 13 Torna 2 1 50,0 1 Összesen 63 39 61,9 21 34 Együtt a két terület 240 178 74,2 81 153 A Nyugat-Dunántúl hét megyéjében nagyjából egységes képet látunk. Leszámítva a legnagyobb lélekszámú Somogyot, ahol a központi helyek 94,4%-ában tartottak vásárokat, a vásártartó helyek aránya 70,9-80% közt ingadozik. Ezzel szemben az északkeleti négy megyében egyedül Borsod esik ebbe a kategóriába, ahol a központi helyek 78,9%-ában tartottak hetipiacokat, vagy sokadalmat (egyébként pontosan ez volt az 47 Vö. Tóth Péter. Miskolc mezővárossá válása. In: Miskolc története I. k. (1. 17. j.) 341.; Kubinyi Miskolc (1. uo.) 423-424. Bár ott óvatosabban fogalmaztam, most a centralitási pontoknál mégis figyelembe vettem a miskolci sokadalmat. Itt sorolom fel -jelzetet most nem adva - időrendben a régió sokadalmait. (Néhány forrásadatát a 44-46. j.-ben megadtam.) Január 25: Gönc. Farsang: Apc. Laetare vasárnap: Gönc. Március 12: Sajószentpéter. Március 25: Eger. Virágvasárnap: Fegyvernek. Pünkösd: Muhi. Áldozócsütörtök: Fegyvernek. Május 3: Kassa. Május 6: Eger. Május 25: Gyöngyös. Szentháromság vasárnap: Kassa. Július 2: Gönc és Sajókaza. Július 20: Szikszó. Július 25: Eger. Augusztus 8: Gönc. Augusztus 15: Kassa. Augusztus 24: Gyöngyös. Szeptember 1: Kistálya. Szeptember 8: Szikszó és Montaj. Szeptember 21: Ábrány. Október 4: Sajókaza. Október 18: Muhi és Hatvan. Október 26: Eger. November 1: Fegyvernek, November 11: Heves. November 19: Gyöngyös. December 6: Sajószentpéter. Nem ismerem Jászó, Maklár, Miskolc, Mezőtárkány, Pásztó és Vámosgyörk éves vásárainak időpontjait. 513