A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

RÉVÉSZ László: Készenléti íjtartó tegezek a magyar honfoglalás kori sírokban

14. kép. Készenléti íjtegez a lovas bal oldalán. 15. kép. Készenléti íjtegez türk sírból. Oltár, Turján, 9-10. sz. (A. von Le Coq nyomán) 1. kurgán (E. I. Gyerevjanko nyomán) sorban követték az 1,5 cm széles, 2,8 cm magas áttört háromszög alakból kinövő levélcsokrot mintázó díszítmények (4 darabot mentettek meg közülük). Ezek is hasonlítanak a megfelelő karosi véretekhez, csak azoknál nyúlánkabbak. A négyágú egykor kőbetétes veret bizonnyal a tegez középső harmadában, a háromágú levél alakú díszektol körülvéve helyezkedhetett el. Hogy ez az egy volt-e csak belőle, vagy a karosi tegez mintájára még másik hárommal is kell számolnunk, ma már nem dönthető el A fegyver szegélyét ékesítő rozettás fejű szegecsekből csak egyetlen darab került a múzeumba Ez is megerősíti a gyanúnkat, hogy jó néhány veret (pl. a függesztő, a másik három kőbetétes veret, a hiányzó négyzet és háromszög alakú díszek) a feltárás során kallódhattak el. 2. Eperjeske, 3. sír: Ugyancsak Jármyék bontották ki. A váz mellett lócsontokat tegezben fekvő 7 db nyílcsúcsot, lószerszámot, két hajkarikát és két pántkarperecet találtak. A jobb medencelapáton feküdt tarsolylemeze. A feljegyzések szerint a tarsolylemez mellett a keresztcsonton élével álló kerek ezüstlap, valószínűleg övnek ékítesere szolgált, melynek átmérője 9 cm, díszítése, az 5 db lencsenagyságú aklaszeggel ellátott dudoros gombon kívül, nincs".

21 Körülötte feküdt az íjtegez többi díszítménye Felső harmadára három sorban áttört háromágú véreteket szegecseltek (méreteik2 4x2,3 cm). Talán ezeket követhették a szív alakú, majd a kerek rozetták (10. kép 2). Analógiák híján ez már pontosan nem határozható meg, a karosi 11/52. sír kerek 21. KissL., 1920-22. 47., 10-11. kép. 43