A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

BALASSA Iván: A filoxéra Tokaj-Hegyalján

308 BALASSA IVÁN ségtől felkorbácsolt képzelet már elsárgulva, a végső veszedelem torkába dobva látja a tokaji borkirály termőhelyeit... —de nem általánosan!!! Hiszen az emberek jelentős része nem tesz semmit a vész elhárítására, sőt azt is akadályozza közönyösségével, amit a felsőbb hatóságok próbálnak kezdeményezni."

20 A Hegyalján a filoxéra támadását elsősorban Kassa felől várták, ahol a vész már korán felütötte a fejét, ami még ennél is veszedelmesebbnek bizonyult, hogy a Mathiász János kassai szőlőiskolájából fertőzött vesszők, „töves szőlők" kerültek ki, melyek a fertőzést nagy területre elhurcolhatták. Erre maga a miniszter leiratában hívta fel a megye vezetőit,

21 akik a főispán vezette szakbizottsággal vizsgálták meg a kérdést és jegyzőkönyvbe iktatták: „... az eddig megejtett vizsgálatok szerint megyénk szőlőterülete teljesen vészmentesnek találtatott, mindamellett felette szükséges, hogy azon területek, különösen pedig azon egyes szőlők amelyekbe Mathiász János kassai phylloxera lepett telepéből szőlővesszők ültettek el, továbbra is a legéberebb felügyelet alatt tartassanak."

22 Talán ezzel hozható kapcsolatba, hogy 1883. július 18-án a minisztérium aziránt érdeklődik, hogy a Tállya községben 1880 nyarán konstatált filoxéra és az azt követő zárlatot miként valósították meg és jelenleg mi a helyzet ezzel kapcsolatban. Egyben a kérdésről azonnali jelentést kérnek.

23 Sajnos a választ nem sikerült megtalálnom. Minden valószínűség szerint kisebb és hamar megszűnt gócról lehetett szó, mert erről 1882. október 14-én Tállya filoxéra biztosa nem tesz említést.

24 így 1880-ban Tokaj-Hegyalja még vészmentes volt és az is maradt még öt évig. De már 1880 nyarán nyugat felől is közeledett a filoxéra, mely a Borsod megyei Szendrő határában is felütötte a fejét.

25 A megye már 1879-ben Dókus József főispán elnökletével egy Filloxéra Bizottságot hozott létre, melynek tagjai: Éwa András, Nyomárkay József, Csiszár Gábor, Bydeskuthy Sándor, dr. Schőn Vilmos, dr. Chyser Kornél voltak, így tehát közigazgatási szakemberek, gyakorló szőlészek és a természettudományokat képviselő orvosok egyaránt összefogtak a filoxéra vész elhárítására. A megye úgy határozott, hogy területén a gyökeres és sima vesszők szállítását megtiltja. A rendelkezés megszegőit — vevőt és eladót egyaránt — 20-tól 100 forintig terjedő bírsággal sújtották. A megye felkérte a lelkészeket és az „értelmesebb szőlőtulajdonosokat", hogy a veszély nagyságával a köznépet ismertessék meg és a szőlőkben minden gyanús elváltozást azonnal jelentsenek. Különös gonddal és figyelemmel kísérjék azokat a szőlőket, melyeket az utóbbi öt évben idegenből behozott vesszőkkel ültettek. A megye alispánja már korábban elküldött egy tőkét a Magyaróvári Gazdasági Akadémiának, de az még a vizsgálat eredményét nem küldte meg.

26 A minisztérium azonban maga is szeretett volna 1880 nyarán pontos felméréssel rendelkezni: „... e czélból a phylloxera által leginkább fenyegetett Abaúj, Bereg, Zemplén, Ugocsa, Ung megyei szőlők pontos és szigorú átvizsgálását rendeltem el és e vizsgálatok foganatosításával Miklós Gyula kormánybiztos felügyelete alatt dr. Chyser Kornél, dr. Horváth Géza, dr. Raisz Gedeon főorvosokat és dr. Rick Gusztáv gyógyszerészt bízta(m) meg ."

2? Mindezek az egyszeri és ideiglenes intézkedések nem bizonyultak elegendőnek, mégcsak arra sem, hogy a filoxéra terjedéséről területi vagy országos képet lehessen nyerni és éppen alkalmatlanok voltak arra, hogy a leküzdését elősegítsék. Éppen ezért a miniszter az 1880. II. törvénycikk alapján nyert