KILIÁN ISTVÁN: Szűcs Miklós naplója, 1839-1849 (Documentatio Borsodiensis 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)

A naplóíró Szűcs Miklós

Ezek a tudósítások az üléseken elhangzott beszédek lényegét tartalmazzák. Szűcs Miklós naplójában ezeknek az elhangzott beszédeknek, hozzászólásoknak a rövid tartalmát már irja nap­lójába. Az országgyűlési gyakorlaton résztvevő "joggyakornok­nak" egyébként is ez természetes kötelessége volt. Ezek a tar­talmi kivonatok keverednek az egyéni élmény frisseségével, a Poszonyban tapasztalt újdonságok leirásával. Ilyenformán te­hát ezek a lapok frissebbeké,elevenebbekké válnak, mintha csak tartalmi kivonatok lennének. Szűcs Miklós naplóját - mint már mondtam - a maga számá­ra irta. Nem szánta azt soha nagyobb közönség elé. Egyénisége egyébként is tiltakozott volna naplójegyzeteinek publikálása ellen. Stilusának csiszolásában még csak az sem inspirálta, mint bátyját Samut, minthogy ő naplójegyzeteit nyersanyagnak, forrásanyagnak tartotta. Ezért törekedett arra, hogy irása ol­vasmányosabb, kifejezéskincse választékosabb, mondatai gördü­lékenyebbek legyenek. Szűcs Miklós stilusa nem rossz, de nem is választékos. Nem a fentebb stil, hanem a személyes közvet­lenség, a keresetlenség jellemzi leginkább. Mondataiba akar­va akaratlanul is betolakszik a latinizmus, vagy alkalmilag - hivatását meg nem tagadva - a jogászos körmönfontság. Ez természetesen egyben azt is jelenti, hogy a fogalmakat sze­reti pontosan meghatározni, nem keres költői képeket, hogy gondolatait megfelelőképpen érzékeltetni tudja. Nem vágyott irodalmi babérokra, pedig lehetséges, hogy diákkori irásai erre predestinálták volna. Legfeljebb a negyvenes években szánta magát rendszeres újságírói tevékenységre, ezt is inkább Szemere Bertalan politikai, mint a saját irói, új­ságírói sikerei érdekében. S minthogy a naplójában is agyon­titkolt, legfeljebb csak egy-két alkalommal finoman jelzett újságírói tevékenységére most derült fény, s cikkei árulkod­nak arról, hogy szerzőjük törekedett az újságírói stilus, a szatirikus hang megvalósítására, ugy hisszük érdemes Szűcs Miklós életének, munkásságának ezt az eddig teljesen feltá­ratlan területét később közelebbről is megvizsgálni. Publi­kált Írásaiból ugyanis kiderül, hogy jó stilusa volt, hogy a szót és az Írást fegyvernek tekintette a reformkori kon­zervatív politika ellenében. 2 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom