Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)
Begovácz Rózsa: Gyermekélet a Dráva menti horvátoknál
Általánosan ismert szokás a Dráva menti horvátoknál, hogy a lakodalom napján az új asszony ölébe olyan nemű gyermeket ültetnek mind a mai napig, amilyen nemű első szülöttet kívánnak. Az esetek többségében ez fiúgyermeket, „nakolenőe" jelent. 3 0 Általánosan ismert hiedelem volt a Dráva menti horvátoknál, hogy ha szenteste tüsszentett valaki, akkor azt mondták, hogy a következő évben a tüsszentővel azonos nemű gyermek vagy csikó születik. Ikerszülések: Ha az áldott állapotban lévő asszony kettős gyümölcsöt evett, akkor ikergyermekek születését jósolták. Még az 1960-as években is, amikor a Drávára vagy a közeli kanálisra ruhát mentek mosni, a viselős asszonynak tiltották, hogy páros számú mosófát vigyen a hóna alatt, nehogy ikrei szülessenek. Terhes asszonynak tilos volt bármilyen páros tárgyat viselni vagy hordani, nehogy ikreket szüljön. Védekezés anyajegy ellen: Viselős nők különösen attól félnek, hogy gyermekük a somogyi Dráva menti horvátok által „brdavka"-nak nevezett anyajeggyel születik. A néphit szerint a születendő gyermeknek baja származik abból, ha a viselős asszony valamilyen gyümölcsöt megkíván, s nem jut hozzá. Gyermeke testén a megkívánt gyümölcs alakjára emlékeztető anyajegy lesz. Az anyajegyek egy része növényi alakokhoz, mint eper, málna, körte stb. vagy állatokra: egér, ló, majom stb. hasonlít. Az anyajegy kialakulásához fűzött hiedelmeket mindenesetre elősegíti az a körülmény, hogy az anyajegy igen gyakran a már előbb felsorolt növényi s állati alakokhoz hasonlít. A nő terhességének ideje alatt bizonyos dolgokat megkívánhat, többfélét megcsodálhat, s ha ezután gyermeke anyajeggyel születik, visszaemlékezésében ahhoz a tárgyhoz köti keletkezését, amelyhez hasonlít, s mindjárt meg is szerkeszti az esetet, mely okozója volt. 3 1 Potonyi hiedelem szerint, hogy megijedéskor, rácsodáláskor a magzat az anyjában ne kapja el az anyajegyet, az anya nézzen gyorsan a tenyerébe, akkor a magzat nemcsak nem kapja el az anyajegyet, hanem olyan lesz, mint az anya. 3 2 A Dráva menti horvátok azt tartják az anyajegyről, hogy az nem gyógyítható, ennek ellenére 3 3 Somogyban, s az egész országban egyik legelterjedtebb orvoslási módja az anyajegy eltávolításának a placentával való háromszori lehúzása. Különösen akkor használ ez, vélik Lakócsán, ha a legközelebbi fiút szülő asszony placentájával húzzák le, vagy a placentából vett vérrel kenik be. 3 4 A mai napig így van Potonyban ha, valaki magán mutat Begovácz Rózsa: Házasság és szokásköre a Dráva menti horvátoknál. JPMÉ XXVIII. Pécs 1984. 223-241. Gönczi 1937. 44-46. Gönczi 1937. 48. Gönczi 1937. 47. Gönczi 1937. 47. 30 (1983) 31 32 33 34 174 A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve
