Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Petrovich Ede: Adatok a Pécs, Káptalan utca 2. számú ház történetéhez

42 PETROVICH EDE kozott, amely a magánérdeket mindig háttérbe szorítja, és hivatkozott azokra a költségekre, amelyekkel a város a vízvezetéket létesítette. A polgármester e válaszában kissé elmosta a tényeket, amikor összekeverte, ezt a^ káptalan saját tulajdonát alkotó vízvezetéket a többi vízvezetéki rendszerrel. Az Arany oskút és vele kapcsolatosan a Káptalan utca 2. sz. ház a vizét ugyanis nem a városi vízvezetékből kapja, hanem abból a forrásból, amely a Kaposvári út elején fakad, innen az Aradi vértanúk utcája sarkán lévő kútig szalad, ahol ketté oszlik : egyik ága a Káptalan utca 4. sz. házba, a másik a Sztálin úton le az Aranyoskút melletti aknába fut, ahol most betorkol a városi vízvezetékbe. Természetesen nem helytálló az a nézet, hogy a vízvezeték Pécsett 1725-ben létesült. Beszél róla már a török előtt Oláh Miklós. Az azonban tény, hogy a város már a XVIII. század elején gondjaiba vette és a régi vízvezetéki rendszert hatalmas áldozattal helyrehozta. A mondottak után nem lesz céltalan és fölösleges, ha a ház egykori birtokosait számbavesszük: Név Kanonok volt E házban lakott Jány Ferenc —. 1637—1700 Kazó István t 1700—1721 1704—1721 Conta Jenő 1715—1750 1721—1737 Givovich Miklós 1725—1748 (1762) 1737—1748 (1762) Ország András t 1757—1788 l 1762—1788 Mitterpacher D. 1773—1823 1788—1823 Bésán Ignác | 1810—1825 1823—1825 Miskolczy A. t 1825—1843 1825—1843 Farkas József Л836—

1858 1843—1851 Gottlibovics P. ' 1851—1868 1851—1854 Jónás József t 1850—1870 1854—1870 Dobszay Antal f . 1870—1905 1870—1905 Döbrössy A. f 1905—1923 1905—1923 Lelkészek otthona 1923—1935 Szapáry Lajos főispán 1935—1938 Kiss Lajos t 1938—1944 1938—1944 Megjegyzés: A

_ dőlt betűs évszámok nem bizonyíthatók okmányszerűen, hanem csak következtetésen alapulnak, t — a házban halt meg. ' A ház első nagyobb szabású átalakításának kellő értékelése végett hasznos lesz egy rövid kitérés a káptalani házak eredetére. A török utáni kor legrégibb forrása, az 1695. évi házösszeírás arról tanúskodik, hogy azon a területen, amelyen a legújabb korig a káptalani házak voltak, lakhatók a Belvárosi iskola helyén, a Janus Pannonius utca 4., esetleg 6. és 8. számú, s ei Káptalan utca 2. és 4. számú telken épült házak voltak. Ezek közül azonban a Belvárosi iskola helyén volt házat elfoglalták a jezsuiták, a Janus Pannonius utca 4. sz. házat a Karácsonyi család, a Káptalan utca 2. sz. házat Jány Ferenc. Mivel a XVIII. század elején miár hat volt a kanonokok száma, többeknek nem egyházi területen kellett otthont keresniök. A kanonokok ilyen helyen szívesebben építkeztek, mert az itt emelt házak felett teljes tulajdonjogot gyakorolhattak:' eladhatták, örököseikre hagyományozhatták. Ezzel