Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)

II. A PÉCSVÁRADI EGYHÁZI NAGYBIRTOK ÉS BIRTOKKÖZPONT TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGI ÉLETE A KÖZÉPKORBAN

Mindenszentek kis templomát használták a szerzetesek. Ezt igazolja az is, hogy a monostor egyik első jótevőjét, Domoszló Árpád-házi herceget, aki Aha király birtokai mellett két falut adományozott a kolostornak (Marton, Fegyvernek - Szolnok vm.) ideiglenesen ennek a kis templomnak az oltára alá temették el. Később, mikor a monostor templomának belső kiképzése, díszítése előrehaladt, oltárai elkészültek, Domoszló holttestét ide vitték át és a Szentháromság oltára előtt helyezték el végső nyughelyére, valószínűleg még a XI. században. Ez az esemény is világosan mutatja a Mindenszentek ideiglenes monostortemplom voltát. A monostorban történt templomépítkezések előrehaladtával a Mindenszentek kápolnája jelentősen aláhanyatlott, életének első korszaka befejeződött. Amikor a XII. század második felében a vendégnépek benépesítik az addig lakatlan hegyfokot s annak oldalas részeit, a Mindenszentek templomát szemelte ki az apátság az új települések plébániatemplomául. A jelek szerint ekkor lebontás vagy átépítés során átalakították, eltüntetve az első falakat, melyekről 1158-ban értesülünk. Az új feladat tartós, díszes külsőt kívánt."'

1 Bár az 1815. évi átalakítás sajnálatos módon eltüntette a templom középkori eredetű maradványait, Szőnyi Ottó felismerte a szentély XII. századi részleteit. A mai pécsváradi várban az emeletes lakóépület első szintjén állott a monostortemplom. Lombard hatásra utaló román pillérkötege és az egykori templom körös-körül látható alapfalai maradtak csak ránk. Elhelyezése a román templomokra jellemző. Itt Szt. Benedek tiszteletére külön oltárt emeltek, melynek ezüst, domborművű oltárképét Domoszló herceg adományozta. Volt egy kápolnája is Keresztelő Szent János nevéről, ez volt az apátság levéltára és kincseskamrája. Ezt a templomot szentelték fel a szorosan hozzáépült monostorban 1038-ban, István király halála és Péter trónralépésc évében, mint azt a Pozsonyi Évkönyv egykorú, hiteles feljegyzésében már idéztük: „Dedicatum est monasterium S. Benedicti et Stefanus rex mortuus est et Petrus in regem elevatur." A „dedicatum" kifejezés templomszentelésként értendő! A monostor felszentelése 1015-ben megtörtént, a monostortemplom 1038-ban éppen csak tető alatt volt, építését, díszítését azon túl is folytatták. Ugyancsak II. Géza korabeli, 1158-ban keletkezett írott emlékünk szól először a helyi harmadik templomáról, Szt. Péter egyházáról, melyet a későbbi századokban szintén többször említenek Pécsvárad felsővárosában. Építésének idejét közelebbről nem tudjuk megállapítani, annyit tudunk mindössze, hogy 1158 körül már állott a kolostortól északkeletre, a hegyfok kiszögellésén. Feltesszük, hogy mivel királyi alapítású volt, s mert a korai Fehércgyházzal együtt említik, szintén a XI. században emelték. Védőszentjének neve mindenesetre a korai bencés alapításokra jellemző. Éppen a királyi alapítás előzményében kereshetjük a tizedper közvetlen okát is. így sem az apát, sem a pécsi püspök nem hivatkozhatott 54 MON. VAT. I/4. 573-79. alapítás perdöntő tenyéré. A kérdésnek az 1150-es években történt kiéleződése tehát egyebek közt megerősíti a királyi alapítás tényét. A templom szintén a felvárosi piactéren állott, annak déli részén. Ezt részint a reá hivatkozó középkori oklevelekből, részint . abból állapíthatjuk meg teljes bizonysággal, hogy ezen a helyen 1733-ban romjai még láthatóak voltak.'" Alapfalai mésztejjcl cementált zúzott mészkőből épültek, mint a monostortemplom maradványai. Építőanyaga egyébként terméskő volt. A romok leírásából megtudjuk, hogy a homlokzat két falrészlete és az oldalfalak is állottak még a XVII. században, a hajóból azonban alig maradt valami, a szentélye pedig teljesen leomlott. A cementált alapfal és a nyerskő szintén középkori templom maradványait jelzik. Még inkább erre utal az a megjegyzés, hogy kis befogadóképességű épület volt körülötte temetővel. Nehéz határozott választ adni arra, hogy a szerzetesi vagy világi papok voltak-e Szt. Péter és Mindenszentek plébánosai. Meg kell engednünk, hogy a többségükben bencés szerzetesekből álló plébánosok sorában időnként világi papok is akadtak, akik aztán szolgálatuk idejére az apát illetőleg az őrszerzetesek egyházi felügyelete alatt tevékenykedtek. A hospesper oklevele 1259-ben a Mindenszentekkel szemben Gergely pap házát említi, ki szintén ilyen világi pap lehetett. Neve mellett ui. csak a „sacerdos" megjelölés olvasható, és nem utalnak arra, hogy a monostor lakója volna. A házat is, ahol lakott „Gergely pap házá"-nak írják, így szerzetes nem lehetett.

56 Házuk csak a prioroknak volt a monostoron kívül, de az sem magántulajdonban és magánhasználatra, hanem a tisztséggel járó javadalom részeként, amire a majorsági szőlők ott lévő pincéi is utalnak. Szt. Péter egyházát és a Szebény határában állott Fehéregyházát a XIII. századi alapítólevél szerint István király adományozta a monostornak. A két templom egymástól való távolsága, valamint az a jelenség, hogy a közöttük levő, sűrűn lakott területen csak később merülnek fel adatok nyilván később alapított plébániás egyházakról, ennek a két templomnak még az egyházszervezés korai idejében történt alapítását árulja el. A hatalmas missziós területen ez a néhány plébánia az akkori viszonyok között sem elégíthette ki a szükségletet. Ezért hordozható oltárokat vittek magukkal vidéki útjaikra a fekete barátok - „monachi nigri" - ahogy őket a középkorban nevezték. Az általunk vizsgált vidék tizenkét legrégibb templomos helye közül öt település a kereszténység felvétele után keletkezett. A fennmaradó hét településből, melyek tehát az államalapítás kora előtt már megvoltak, négy - a nagyobb rész - Komló (1312), Hird (1333), Nádasd (1335), - azon települések közül kerül ki, melyeket legrégebbieknek ismertünk meg." Nevüket a plébániaalapítás nem változtatta meg. A templomalapítások azonban nemcsak az alapítás közvetlen helyének, hanem a szomszédos, tetehát a fentebb bemutatott hegytövi telepsornak és 55 CONSCRIPTIO. 56 FEJÉR IV/2. 490-93: Gergely papról. 57 ZICHY I. 138-39; KOLLER IL 406-07. 460-61.