Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban
44 Wicker Erika ban, a jobb medence külső oldalán talált két összenyomott vaslemezt, melyek „alakja egy mai pisztolytáskára emlékeztetett''. 2% „ Vaspáttal merevített" tarsolya vagy erszénye volt az egyik esztergomi nőnek is, melybe eltemetésekor tehették bele az 1526-1592 között vert dénárokat. 297 Csontfésű is csupán a „polgáribb" jellegű esztergomi temetőből ismert. A hátcsigolyák alatt fekvő kitöredezett fogú fésűtöredék feltehetően az elhunyt nő hoszszú haját fogta össze. 298 Kérdéses, hogy az egyik gazdag dombóvári női sírban a sírgödör fala mellett talált „hegyes, tűszerű, de fülkanálhoz hasonlóan ellapított végű, meghajlított bronztárgy" valóban az elhunyt ténylegesen használt tulajdonát képezte-e, vagy utánadobott, esetleg a földdel bekerült tárgyként jutott-e a sírba. 29 ' Párhuzamai mindenesetre jelenleg még ismeretlenek. A letelepedett, földműveléssel és állattartással foglalkozó falusi rác-vlah lakosság temetőiből fegyvernek meghatározható tárgy nem került elő. Nem véletlen, hogy ilyen jellegű leletek az inkább a rác katonasággal összefüggésbe hozható temetőkből ismertek. Győrött az egyik sírba a férfihalott mellé „spanyol típusú" kardot helyeztek, mely „a XVI. század emléke". Ugyanitt egy másik férfisírban állati lábszárcsontból faragott íjászgyűrűt találtak, melynek „egyik oldalát szélesre képezték ki a kéz és az ujjak megvédésére. Ez a gyűrű is a XVI. századból származik. " 300 Pisztolygolyók a győrihez közel álló esztergomi temető régi anyagából, két sírból ismertek. 301 Gyakrabban fordulnak elő a rác-vlah sírokban olyan vasdarabok és vasrögök, melyek egykori alakja már nem rekonstruálható, és amelyek egy része bizonyára szintén kultikus okkal került a sírokba. 302 A koponya környékén találtak esetleg a fejdíszhez tartozhattak, a többi a karok mentén, a bordákon, a medence táján, a lábak körül vagy a síroldalakhoz közel került elő, és nincs összefüggésben sem az eltemetettek nemével, sem gazdagságával. Hasonlójellegű tárgyak nemcsak Bács6 A győri tarsoly vaskeretének méretei: függőleges átmetszet: 17 cm, vastagság: 1 cm. Feltárás után szétesett. MITHAY Sándor 1985. 190., 194. 7 Esztergom 34. sír: F., „a jobb combcsont külső oldaláról a térdtől 14 cm-re egy kb. 1,3 cm szélességű, enyhén domború vaslemez? - pánt? 3 töredéke " került elő. A nő elől kapocssorral zárt, merevített öves ruhát viselt. LÁZÁR Sarolta 1999. 313-314., 316. és 5. kép 23. 8 Az esztergomi 27. sírban ezüst karikagyűrű és vas párizsikapocs-pár is voltak. LÁZÁR Sarolta 1999. 312., 316. és 5. kép 14. 9 Dombóvár 103. sír: a padkás sírban 10 kisgömbös, 13 gyöngygömbös tű és 5 fülesgomb is volt. GAÁL Attila 1982. 143., 175. ésIV.t. " Győr 162. és 144. sír. MITHAY Sándor 1985. 190., 194. és 5. kép 5-6. 1 LÁZÁR Sarolta 1999. 307. 2 A vas babonás tisztelete széles körben elterjedt. A cseremiszeknél pl. „a kisgyermek fejéhez vasat kell tenni, különben az ördög rémítgetné. [...] (A) „németeknél a halott mellére vasholmit: vasalót, tűzpiszkálót, sarlót tesznek. [..JA csuvasok izzó vasdarabot dobnak a koporsó után elijesztésül, s hogy elzárják vele a visszatérő útját. " SOLYMOSSY Sándor 1933. 104-106.; Középkori - kora újkori templom körüli temetőkben is előfordulnak olykor bizonnyal babonás okokból a sírba tett vaseszközök: pl. Óföldeákon egy gyermeksírban új állapotú ásópapucs, egy felnőtt nő sírjában a mellkason töredékes vas véső, mindkettő a koporsón belül. BÉRES Mária 2003. 193.; A kaposvári temetőben talált „ vaspatkót a sarlóhoz hasonlóan ártó szellemek és a visszajáró halottak ellen helyezték a sírba." BÁRDOS Edith 1987. 15. 13. jegyzet.
