Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)
"Egy-két szilánk az én összetört életemből" - Sajtóválogatás. 1914-1956
S ha ez így van, akkor mi bajaiak nyugodtan élhetünk, s a legnagyobb bizalommal tekinthetünk a beláthatatlan jövőbe: közigazgatásunk kormánykereke jó kezekben van, nincs okunk attól félni, hogy léket kap a hajónk, s a hullámok összecsapnak fejünk felett. Én magam is szinte úgy érzem, hogy az élő optimizmus napsugarában sütkérezem, s magyar szívem tele van reménységgel, hogy eljő még a mi ünnepünk, amikor minden magyar összeölelkezik; s nem érezünk bajt, de áldomást iszunk a drága magyar föld lángoló borából, hogy köszöntsük a Bírót, aki igazságot oszt, és megáld minden szabad magyart Szent István örök birodalmában. Szerémi. Bajai Újság 1931. augusztus 26. (szerda) A „Napló” és rokonszenve Az Est aug. 22-ei számában Tömeges névmagyarosítás Baján cím alatt hírt hoz dr. Vojnits Ferenc ottani polgármester akciójáról, hogy Baján a családi neveknek magyarosítása teljesen keresztül vitessék, és ennek révén eltűnjék minden nyoma az ottani lakosság származási és etnikai eredetének. A cikk többek között ezeket mondja: A hivatalos lap egy érdekes eseményt jelent. A lap első oldalát kitölti a rendelet a családi nevek magyarosításáról: a belügyminiszter engedélyt adott sok polgárnak nevük megváltoztatására. Mindannyian bajaiak. Ha közelebbről nézzük ezt az ügyet, azt látjuk, hogy ez alkalommal Baja város tisztviselői és egyéb alkalmazottai magyarosították meg a nevüket egy akció keretében. Ebben az akcióban részt vett dr. Vojnits Ferenc polgármester is, aki megváltoztatta régi szláv nevét Borbíróra. Gräff József főszámvevő-helyettes Gróf lett, Wunderlich főpénztáros Vág lett, Schmidt tanár Hódsághy nevet kapta, Puhala főszámvevő most Bodolay, Richtzeit bíró Zsigmond lett, Lajkó István Lantos lett, Kratochwill = Korán, Nikolin Mária = Nemere stb. Tíz éve múlott ugyanis, hogy a jugoszláv katonaság kiürítette Baját, és a város magyar lakossága most azt célozta, hogy ennek az emlékét Baja város tekintélyes polgárai családi nevüknek megmagyarosításával ünnepeljék meg. A cikkben a renegát Vojnits továbbá kijelenti a következőket: „A mai nehéz gazdasági helyzetben nem bírtuk úgy megünnepelni a tízéves felszabadulásijubileumot, ahogyan mi terveztük. Ezek az okok arra kényszerítettek minket, hogy a város pénzét ne költsük parádéra, hanem egyszerűen, de mégis a legnagyobb erővel adjunk kifejezést mérhetetlen örömünknek, hogy már tíz éve felszabadultunk a megszállás alól, és hogy kifejezést adjunk annak, hogy jó magyarok vagyunk. így született meg az a gondolat, hogy ezen 10 éves alkalommal mindazok a bajai lakosok, akiknek idegen nevük van, mint jó magyarok, külsőleg is kifejezést adjanak fajuk iránti szeretetüknek. Sajnos, ezt az akciót az egész vonalon keresztülvinni nem lehetett. Akadtak emberek, többnyire a városi tisztviselők sorából, akik nevük megváltoztatását óhajtották, azonban a többiek a nevükben valami szimbólumot és tradíciót láttak, és nem mentek bele nevüknek megváltoztatásába. Azt hiszem egyébként, hogy ezek a végén a lakhelyüket is kicserélik...” Amint ezen kijelentésekből is látszik, a névmagyarosítást csak a függő emberek, városi alkalmazottak óhajtották, hogy az állami hatóságoknak hízelegjenek, és hogy kenyerüket 378
